173512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cikloalifás béta-keto-karbonsavészterek előállítására
173512 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. XII. 30. (RI-611) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 69/02 Közzététel napja: 1978. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: dr. Kreidl János oki. vegyészmérnök 30%, dr. Turcsányi Péter Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., okL vegyészmérnök 25%, dr. Stefkó Béla oki. vegyészmérnök 25%, Budapest dr. Szabó László okL vegyészmérnök 10%, Bogsch Erik okL vegyészmérnök 10%, Budapest Eljárás cikloalifás ß -keto-karbonsavészterek előállítására 1 A ß-keto-karbonsavészterek fontos szerves kémiai intermedierek, melyek többek között bioaktív uracil származékok készítésére használhatók fel (herbicidek, nukleinsavak stb.). A ß-keto-karbonsa vészt erek célszerűen észter- 5 kondenzációval állíthatók elő. Különösen azok a cikloalifás ß-keto-karbonsavöszterek jelentősek, amelyek intramolekuláris észterkondenzációval készíthetők. Ezek a vegyíiletek például a 2-karbalkoxi-ciklopentanon, nagy mennyisében kerülnek 10 felhasználásra egyrészt herbicid hatású többszörösen szubsztituált uracil-származékok előállítására [3 360 521 sz. USA-oeli szabadalmi leírás], másrészt prosztaglandin szintézisek kiindulási anyagaként. 15 Az intramolekuláris észterkondenzáció az úgynevezett Dieckmann kondenzáció egyensúlyi folyamat, amely általában csak a reakcióban keletkező alkohol egyidejű eltávolításával végezhető el jó hatásfokkal. A cikloalifás ß-ketokarbonsav-6szterek 20 előállításánál bázikus kondenzáló szerként a leggyakrabban fémnátriumot használnak apoláros oldószerben (benzol, toluol) vagy éteres közegben [Bull. Soc. Chim. (3) 21 1020 (1908), Org. Synth. H, 116. oldal (1955)]. 25 Az eljárás azonban számos hátránnyal rendelkezik, melyék abból adódnak* hogy a reakció többszörösen heterogén fázisú. Amellett ugyanis, hogy az alkalmazott fém nátrium szuszpenziót képez a reakcióelegyben, mind a reakció folyamán 30 2 képződő nátrium-alkoholát, mind a keletkezett ß-keto-karbonsa vészt er végtermék nátrium-enolátja az adott reakció-körülmények között oldhatatlan, az elegyből kiválik, súlyos keverési problémákat okoz és az alkalmazott reakció-edény falán kérget képez. A kéregképződés miatt megszűnik az elegy egyenletes keverhet őségé, a kéreg zárványként el nem reagált anyagokat (fém-nátrium, nátrium-alkoholát stb.) tart vissza. Emiatt a reakcióelegy megbontása a legnagyobb elővigyázatosság mellett is főleg üzemi méretben fokozottan balesetveszélyes. A balesetveszélyen túlmenően, a reagenseken kívül kiindulási anyagokat is magában foglaló zárványképződés gátolja a reakció lefutását és a kitermelés csökkenéséhez vezet. A kéreg kialakulása a reakcióedény falán erősen megnehezíti a hőátadást, így csökkenti a metanol desztillálóval történő eltávolításának lehetőségét, ezáltal, egyensúlyi folyamatról lévén szó, gátolja a reakció végbemenetelét és rontja a kitermelést. A kéreg a közegben nem oldódó kiindulási anyagokon kívül a közegben szintén nem oldódó végterméket is tartalmazhatja zárványként. A végtermék bomlékony anyag és a kéreg okozta rossz hőátadás következtéén a fision túlfűtés következhet be, mely a falhoz tapadt végtermék bomlását és ennek következtéén szinté a termelés csökkenését, kátrányosodását, elszíneződést okozhat. Ha fém nátrium helyett nátrium-alkoholátot használnak [6 512 331 számú holland szabadalmi
