173500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált N,N-dialkil-tiokarbaminsav-S-benzil-észterek előállítására
MAGYAR SZABADALMI 173500 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: ÍQl Bejelentés napja: 1975. VII. 15. (NO-194) C 07 C 155/00 Közzététel napja: 1978. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1979. VIII. 31. HIVATAL Feltalálók: Tulajdonos: Botdás Barna vegyész 40%, dr. Matolcsy György vegyész 20%, Budapest Növényvédelmi Kutató Intézet. 70%, dr. Pintér Zoltán vegyészmérnök 9%, dr. Balogh Károly vegyész 9%, Budapest, Észak-magyarországi Grega Józsefné vegyész 7%, Miskolc, Gál Gusztáv oki. vegyésztechnikus 5%, Vegyiművek 30%, Sajóbábony Sajószentpéter, Nagy Sándor oki. vegyész 5%, Miskolc, Vágó Nándor oki. fizikus.5%, Sajóbábony Eljárás szubsztituált N,N-dialkil-tiokarbaminsav-S-benzilészterek előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az I általános képletű tio-karbaminsav-S-benzilészterek előállítására. Ebben a képletben R1 1-4 szénatomos alkilcsoportot és 5 R2 1-4 szénatomos alkil- vagy ciklohexilcsoportot jelent, vagy R1 és R2 együtt egy 4—6 szénatomos polimetiléncsoportot jelentenek, R3 és R4 hidrogén- vagy klóratomot vagy 1-4 io szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxivagy 1 -4 szénatomos alkiltio-csoportot jelentenek. A továbbiakban az általános jelek a fent 15 megnevezett szubsztituenseket képviselik. A találmány szerinti új eljárással előállítható tiokarbaminsav-S-benzilészterek jól ismert hatásos gyomirtószer hatóanyagok. Az előállításukra eddig 20 közölt eljárások három alapvető módszeren alapulnak. A 2 019 491 és 1955 892 számú német szövetsági köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat szerint egy megfelelő dialküamint savmegkötő- 25 szer jelenlétében foszgénnel reagáltatnak, majd a keletkezett karbamoilkloridot szerves oldószerben vízmentes körülmények között egy szubsztituált benziltiol és fémnátrium reagáltatásával készült nátriumbenziltioláttal reagáltatják. 30 2 Az 1 817 662 és 2 110 228 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali iratokban és az 1 328 112 és 2 078 728 számú francia szabadalmi leírásokban közölt módszer szerinti a megfelelő benziltiolt szerves oldószerben, egy szerves bázis, például egy dialkilanilin jelenlétében foszgénnel reagáltatják, és a kapott benziltiokarbonilkloridot savmegkötő bázis jelenlétében a megfelelő aminnal reagáltatva jutnak a kívánt tiokarbaminsav-S-benzilészterhez. A harmadik módszer szerint a megfelelő dialkilamin oldatába hűtés közben szénoxiszulfidot vezetnek, mire a megfelelő dialkiltiokarbaminsav dialkilammóniumsója képződik, amelyet szubsztituált benzilkloriddal reagáltatva a kívánt tiokarbaminsav-S-benzilésztert kapják (201 380 számú szovjet és 2 078 728 számú francia szabadalmi leírások). Ennek a három módszernek számos fogyatékossága van. Nevezetesen az első két módszer szerint a mérgező foszgéngázt kell használni vízmentes körülmények között. A foszgén könnyen hidrolizál, és a keletkező sósav súlyos korróziós veszélyt jelent. Ennélfogva szigorú biztonsági előírásokat és balesetvédelmi rendszabályokat kell betartani, és a költséges és korróziónak ellenálló berendezéseket kell használni. Nagymennyiségű fémnátrium ipari körülmények között történő alkalmazása zárt endszert és különleges technikát kíván. A 173500
