173456. lajstromszámú szabadalom • Vízművezérlő berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173456 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. V. 10. (GE-999) E 03 B 11/16 Módosítási elsőbbsége: 1978. II. 03. (2. igénypont) Közzététel napja: 1978. XI. 28. Megjelent: 1979. Vili. 31. Gyenes-Jónás Çyula villanyszerelő, Kishaj más Vízinűvezérlő 1 A találmány tárgya vízművezérlő berendezés, ahol a vízmű fővezetékhez csatlakozó szivattyútelepekből és legalább egy víztárolóból áll, és minden szivattyútelep vezérlő rendszere elágazá sokon keresztül a fővezetéknek a szivattyútelep 5 közelében elhelyezkedő szakaszához csatlakozik és légüstből, ezzel összekötött manométerből, a manó méter minimális és maximális megengedett nyomását jelző érzékelőkből áll, ahol az érzékelők szabályozó egységen keresztül a szivattyútelep 10 motorjának a tápáramkörével vannak összekötve. A találmány szerinti vízművezérlő berendezés elsősorban vidéki vízvezetékhálózatokhoz alkalmazható, amely legalább egy szivattyútelepet és egy víztárolót tartalmaz. 15 A vázolt típusú vízvezeték hálózatok szabályozására több megoldás terjedt el. Ezek közül a legegyszerűbbek, egyúttal a legmegbízhatóbbak is a helyi nyomásérzékelésen alapuló szivattyúszabályozó rendszerek. Az ilyen rendszereknél a 20 szivattyútelepek be- és kikapcsolása kétállapotú szabályozással a fővezetékben uralkodó nyomás értéke alapján történik. A vízvezetékhálózatok azonban dinamikus rendszerként viselkednek, és valamely nagyobb fo- 25 gyasztó be- vagy kikapcsolódása, illetve egy vagy több szivattyú indulása vagy leállása után a hálózati nyomás értéke ingadozik és stabil állapotát csak később veszi fel. A nyomásérzékelésen alapuló kétállapotú szabályozó rendszereket ez a nyomás- ?0 berendezés 2 ingadozás károsan befolyásolja. A felesleges ki- és bekapcsolások számát a nyomáshatárok széthúzásával csökkenteni lehet ugyan, de ez károsan hat a szivattyútelepek terhelésének egymás közötti megoszlására és a rendszer biztonságára. A szabályozási tartomány széthúzása a nyomás értékében ingadozást eredményez, amelyet a fogyasztók károsnak tapasztalnak. A nyomásingadozások csökkentésére a nanométereket légüstökön keresztül csatlakoztatták a fővezetékhez. A légüstök alkalmazása hátrányos volt abból a szempontból, hogy a kellő kiegyenlítő hatás eléréséhez nagy térfogatú és a 4-10 att üzemi nyomás figyelembevételével robusztus és költséges szerkezeti kialakításra volt szükség, amelynek csillapítási időállandója nem volt szabályozható. Az ismert rendszerek másik hátrányos tulajdonsága az volt, hogy a víztároló töltését úszószelepes szabályozókon keresztül oldották meg, ahol a töltés a kívánt vízszinthez való közeledés során fokozatosan fejeződött be. Ennél a megoldásnál a feltöltődés befejeződési szakaszában a hálózati nyomás értéke csak fokozatosan növekedett, és a rendszerhez tartozó szivattyútelepek határozott kikapcsolásának a feltételei késve alakultak ki. Ez a fővezetékben káros nyomáscsúcsok keletkezéséhez vezetett. A találmány feladata olyan vízmővezérlő berendezés létrehozása, amely a vázolt típusú beren-173456
