173447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 0,1 mm-nél vastagabb alumínium vagy ötvözött alumíniumszalag felületén forraszanyaggal történő bevonására folyósító anyag nélkül és berendezés az eljárás foganatosítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173447 Bejelentés napja: 1976. VII. 20. (FE-975) Nemzetközi osztályozás: B 23 K 1/20 Közzététel napja: 1978. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: dr. Varga István gépészmérnök 40%, Pataki Endre gépészmérnök 30%, Fémipari Kutató Intézet, Vancsay Sándor gépésztechnikus 15%, Majoros Ernő' hegesztő 15%, Budapest Budapest Eljárás 0,1 mm-nél vastagabb alumínium vagy ötvözött alumínium szalag felületének forraszanyaggal történő bevonására folyósító anyag nélkül, és berendezés az eljárás foganatosítására 1 2 A találmány tárgya 0,1 mm-nél vastagabb alumínium vagy ötvözött alumínium szalag felületének forraszanyaggal történő bevonására folyósító anyag nélkül, és berendezés az eljárás foganatosítására. 5 Ismeretes, hogy az iparban a vas és réz forrasztására alkalmaznak lágyforrasztást. Az utóbbi években azonban az alumínium növekvő felhasználásával párhuzamosan fellépett az igény az alumínium lágyforrasztására is. Számos helyen van 10 szükség olyan alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült anyagra, amelynek egyik oldala agresszív folyósító anyag nélküli forrasztást lehetővé tevő vékony réteggel van ellátva. Ilyen anyagok alkalmazhatók például az alumínium hőcserélők 15 gyártásánál, ahol célszerű vékony alumíniumszalag és rézből vagy rézötvözetből készített, ónozott cső között forrasztott kötést kialakítani. Az ilyen forrasztható réteggel bevont alumíniumanyag a réz és rézötvözetek helyett gazda- 20 ságosan alkalmazható a villamosipar, műszeripar, híradástechnika, szabályzástechnika és a számítástechnika területén, valamint számos egyéb területen is. Lemezből kialakított vagy bevonás után mélyhúzott villamos alkatrészek szárazelem kiveze- 25 tések és hasonló alkatrészek gyártásánál igen előnyösen alkalmazhatók ilyen anyagok. Köztudott, hogy az alumínium forraszthatóságát a felületén levő oxidréteg akadályozza. Az alumínium felületén természetes körülmények kö- 30 zött körülbelül 0, 1 mikron vastag oxidréteg alakul ki, amelynek eltávolítása hatékonyan nem oldható meg, minthogy a letisztítás után a réteg a levegő oxigéntartalmának hatására újra kialakul. Ahhoz azonban, hogy az alumíniumra forraszanyagot tudjunk felvinni, a legfontosabb követelmény ennek az oxidrétégnék az eltávolítása. A folyékony forraszanyagot az oxidréteggel borított alumíniumra nem lehet felvinni, minthogy az oxidréteg olvadáspontja mintegy 2050 C°, azaz jóval magasabb, mint a forraszanyag felviteli hőmérséklete. így az oxidréteg a fém felületét a folyékony forraszanyag réteg alatt folyamatos hártyaként borítja be, és megakadályozza az alumínium felületének a forraszanyag által történő nedvesítését. A felületet borító oxidhártya eltávolítására több módszer ismeretes. Ezek egy részénél folyasztószert alkalmaznak az oxidhártya feltörésére. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a folyasztószer a felületen maradva korróziót okoz. További hátránya az ilyen eljárásoknak, hogy a folyasztószernek a felületre juttatása járulékos technológiai műveletet jelent. Az ismert eljárások egy másik csoportjánál az oxidréteget mechanikusan távolítják el. Ez a gyakorlatban többféle módon valósítható meg. Az egyik megoldásnál az oxidréteg eltávolítása kádban, olvadt forraszanyag fürdőben történik. Ugyanitt történik egyidejűleg a forraszanyag felvitele is. 173447
