173441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór-cián és hodrogén-klorid előállítására
MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173441 Bejelentés napja: 1975.1. 10. (DE-880) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1974.1. 12 (P 24 01 412.8-41) Nemzetközi osztályozás: C 01 C 3/00, C 01 B 7/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. XI. 28. Megjelent: 1979. VIII. 31. • .;A^ Feltalálók-' Tulajdonos: dr. Geiger Friedhelm vegyész, dr. Heimberger Werner vegyész, Degussa Deutsche Gold- und dr. Schreyer Gerd vegyész, Hanau, dr. Weigert Wolfgang vegyész, Silber-Scheideanstalt vormals, Offenbach, Német Szövetségi Köztársaság Roessler, Frankfurt, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás klór-cián és hidrogén-klorid előállítására 1 2 Ismeretes az az eljárás, amelynek során hidrogén-cianidból gázfázisban, klórral reagáltatva klór-ciánt állítanak elő. A rekaciót felületaktív katalizátor, mint aktív szén [Chem. Abstr. 15, 2593 (1921)] vagy grafit (779 690 belga szabadalmi leírás) jelenlétében végzik. A reakcióban keletkezett gázelegy, mely lényegében klór-ciánból, hidrogén-kloridból és esetleg klór-feleslegből tevődik össze, ugyancsak ismert módon (1 809 607 számú Német Szövetségi Köztár- 10 saság-beli szabadalmi leírás) egy körfolyamatos eljárás segítségével, halogén-szénhidrogén, mint hexaklór-butadién, felhasználásával abszorpcióval és ezt követő desztillációval úgy választható szét, hogy reakciótermékként tiszta hidrogén-klorid, vala- 15 mint - adott esetben klórtartalmú — klór-cián nyerhető ki. Az utóbbi eljárásnak üzemi méretekben, hoszszabb időn át való végzésénél azonban megmutatkozott, hogy a kiindulási anyagként alkalmazott 20 klórban és hidrogén-cianidban levő szennyezések, valamint a klór-cián és hidrogén-klorid végtermék reakcióhajlama következtében idővel a körfolyamatban alkalmazott oldószerben bizonyos mennyiségű melléktermékek halmozódnak fel. Annak ellenére, 25 hogy ezek a melléktermékek csak csekély mennyiségben keletkeznek, a klór-ciánhoz és adott esetben klórhoz alkalmazott oldószer abszorpciós képességét negatív értelemben befolyásolják, annyira, hogy a klór-cián és hidrogén-klorid abszorpcióval, 30 majd ezt követő desztillációval történő szétválasztása már nem gazdaságos. Ezen túlmenően az oldószerben található, elkülönítendő klór és klór-cián reakciótermékek, valamint a melléktermékek 5 is tovább reagálhatnak, és így az abszorpciós kolonnában, a desztillációs kolonnában, a csővezetékekben és a hőcserélőben oldhatatlan szilárd anyagok rakódhatnak le, miáltal a klór-cián és hidrogén-klorid leválasztásának folyamatos megvalósítása lehetetlenné válik. Melléktermékként foszgén, karbamoil-klorid, cianursav, danur-klorid, ammónium-klorid, N-klór-klór-forrni mid-klorid, valamint további, szerkezetükben még ismeretlen, részben azonban kromatográfiával kimutatható termékek keletkezhetnek. Ezen túlmenően az illékony melléktermékek, mint a foszgén keletkezésével a klór-cián szennyeződik is, és már nem használható fel minden további nélkül cianur-klorid előállítására trimerizációval, vagy N,N’-difenil-guanidin előállítására, anilinnal reagáltatva. Néhány kísérletet már folytattak annak érdekében, hogy a klór-cián képződésénél a melléktermékek keletkezését egy <0,01 súly% víztartalmú hidrogén-cianid alkalmazásával elkerüljék. Megkísérelték továbbá, a körfolyamatban alkalmazott oldószerben a cianur-klorid és további melléktermékek keletkezésének megakadályozását vas-klorid-mentes klórgáz felhasználásával a 2 215 942 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás, 173441
