173435. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés áramfejlesztő gép kapocsfeszültségének maximális értékre korlátozására
MAGYAR nEpköztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 173435 Bejelentés napja: 1977. V. 03. (CE-1130) Nemzetközi osztályozás: H 02 P 9/30 Közzététel napja: 1978. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Korbuly Mihály oki. villamosmérnök 80%, Pásztor Károly oki. villamosmérnök 20%, Budapest Tulajdonos: METEFÉM Műszerkészítő Ipari Szövetkezet, Budapest Kapcsolási elrendezés áramfejlesztő gép kapocsfeszültségének maximális értékre korlátozására 1 2 A találmány tárgya olyan kapcsolási eirendezés, mellyel áramfejlesztő gépek, pl. egyenáramú dinamó vagy váltakozóáramú generátor, kapocsfeszültségét maximális értékre lehet korlátozni. A találmány előnyös alkalmazási területét képezik a 5 gépjárművek áramfejlesztő gépei, melyek a gépjármű akkumulátorának töltésére és a gépjármű villamos fogyasztóinak pufferüzemű táplálására szolgálnak, ezért a továbbiakban a találmányt ezen alkalmazás keretében ismertetjük, de természetesen 10 a találmány minden olyan esetben alkalmazható, amikor áramfejlesztő gép gerjesztő áramának szabályozása útján kívánjuk korlátozni a gép kapocsfeszültségét. Gépjárművekben alkalmazott áramfejlesztő gépek 15 gerjesztő áramának szabályozására kapcsolóüzemű beavatkozó szerv használatos. Régebben a kapcsoló műveletet elektromechanikus eszközök hajtották végre, újabban félvezetős kapcsoló erősítők. Az ismert megoldásokról áttekintés található pl. 20 Dr. Buna Béla: Eletronika az autóban (Műszáki Könyvkiadó, 1976) című könyvben, annak 1. fejezetében vagy Dr. Flämisch Ottó és Kardos Mihály: Autóvillamossági berendezések diagnosztikai vizsgálata (Műszaki Könyvkiadó, 1976), című köny- 25 vében a 4. fejezetben. Mindkét könyvből kitűnik, hogy az elektronikus feszültségszabályozók (12, illetve 4.6 szakaszok) különböző ajánlott típusainak mondhatni közös jellemzője az ún. soros Zener-diódás érzékelőkor. 30 Ez az érzékelőkor találliató a szabadalmi irodalomban is, lásd pl. a 120 573 lajstromszámú NDK szabadalmi leírást, vagy a 3 835 367 lajstromszámú USA szabadalmi leírást. (Alapvetően más elv szerint működő megoldások ismertetésétől az alábbiakban eltekintünk, mert találmányunk tárgyát nem érintik.) A technika állásához tartozó ilyen szabályozók alapvetően három főrészre bonthatók. A — célszerűen kapcsolóüzemű — erősítő egységre, melynek teljesítménykimenete az áramfejlesztő gép gerjesztőtekercsével van sorbakötve, a komparátor áramkörre, melynek kimenete az erősítő egység vezérlőbemenetére csat’ kozik, s melynek egy-egy bemenetére csatolják az alapjelet, illetve a vezetőjelet és a kétkimenetű jelforrásra, melynek két kimenőjele valamilyen formában hordozza a két összehasonlítandó mennyiséget, egyfelől a szabályozott maximális kapocsfeszültség névértékével arányos vagy azzal megegyező mennyiséget, vagyis az alapjelet, másfelől a tényleges kapocsfeszültség pillanatértékével arányos vagy azzal megegyező mennyiséget, vagyis a vezeíőjelet. (A gyakorlatban, amint az a továbbiakból is belátható, nem a megegyező, hanem az azokkal arányos mennyiségeket hordozza a jelfonás két kimenőjele.) A jelfonás meghatározását azért kellett ilyen általánosan adni, mert a konkrét alkalmazási helytől függően eltérő módon állíthatók elő a kimenőjelek és az ismert megoldásoknál ugyan határozottan megkülönböztethetők 173435
