173432. lajstromszámú szabadalom • Dohányhelyettesítő dohányzó készítmény

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

173432

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

HIVATAL

Bejelentés napja: 1973. II. 08. (CE-919)

Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége:

1972. II. 09. (224.996)

Közzététel napja: 1975.1. 28.

Megjelent: 1979. VIII. 31.

Nemzetközi osztályozás:

A 24 B 15/00

Feltalálók: Tulajdonos:

Keith Charles Herbert vegyész, Karstedt Bruce D. vegyész, Celanese Corporation, New York,

Charlotte, North Carolina, Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok

Dohányhelyettesítő dohányzó készítmény

1 2

A dohánylevél helyettesítésére a dohánytermékekben cigarettában, szivarban, pipadohányban stb. már számos készítményt írtak le. A találmány szerinti készítmény, amelynek kereskedelmi jelentősége igen nagy, „száraz eljárású” újraalakított 5 dohány, dohány por film, amelyet csekély mennyiségű pl. 5% megfelelő kötőanyag tart össze. Az egyéb ismert helyettesítők lényegében szintetikus anyagok, noha kis mennyiségű, pl. 30 vagy 40%-ig terjedő dohányt is tartalmaznak annak érdekében, 10 hogy a dohányhoz minél hasonlóbb megjelenésű és zamatű terméket kapjanak.

Ezen szintetikus helyettesítők általában éghető anyagokat tartalmaznak égés módosító adalékkal, amelyek szervetlen vegyületek és hatásukra az 15 éghető anyag a dohány levéllel azonos módon ég el. Ilyen ismert éghető anyag például az alfacellulóz vagy oxidált cellulóz (3 461 879 számú amerikai szabadalom) a hőhatással bontott cellulóz (822 969 számú kanadai szabadalom) a pektinek és 20 alginátok, (3 529 602 számú amerikai szabadalom) és a természetes előfordulású gumik és gyanták, pl. a guargumi, sáskabab gumi, tragantmézga, gumiarábikum és az izlandi moha.

Az 1 244 441 számú angol szabadalomban egy 25 olyan különösen kívánatos dohány helyettesítőt írtak le, amelynek éghető anyaga keményítőt, keményítőt és cellulóz származékot, vagy ezek sóit tartalmazza és az I. általános képletű ismétlődő anhidroglükóz egységet tartalmazza. E képletben 30

legalább az egyik R alacsony szénatomszámú alkil-, hidroxi-aíkil-, karboxialkil gyök és ezek elegye és a maradó R-ek pedig hidrogén atomot jelentenek. Az R jelentése előnyösen -CH2COOM, -CH2CH2OH és -CH3 gyök, ahol is M nem mérgező kation vagy hidrogén és előnyösen alkáli és földalkáli fém, alumínium, vas és hidrogén. Fenti jellegű vegyületekben az átlagos hidrogén helyettesítési fok 0,2—3,0 R csoport egységenként és előnyösen 0,4-12 csoport egységenként. Ezen vegyületek elegyét is alkalmasnak találták.

Különösen kívánatos éghető anyagokként írták le a karboximetilcellulózt, karboxietilcellulózt, hidroximetilcellulózt, karboximetil-hidroxietilcellulózt, metilcellulózt, a karboximetilált keményítőt és az ezekkel analóg vegyületeket, pl. etilcellulózt, hidroxipropilcellulózt, karboxietil cellulózt és ezek sóit.

Az előbb említett dohány helyettesítők elegyeiből is készíthetők dohány készítmények. A már ismert éghető anyagok égési fokának módosítására számos égés-módosítót írtak már le. Általában előnyös égés módosítók a nem-mérgező szervetlen vegyületek, azaz a farmakológiailag inaktívak.

Alkalmas égésmódosítók találhatók azonban az elemek és a szerves vegyületek között is.

Normális körülmények között az éghető anyag aránya az égésmódosítőhoz (ez a meghatározás helyettesíthető a töltőanyag kifejezéssel) kb. 15:85-től 85:15 közötti érték és előnyösen 25 : 75-től 75 :25.

173432