173378. lajstromszámú szabadalom • Berendezés por leküzdésére pajzsbiztosításnál
MAGYAR SZABADALMI 173378 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÉ|| Bejelentés napja: 1974. IX. 9. (RE-562) Nemzetközi osztályozás: E 21 C 7/08 Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1973. XI. 17. (P 23 57 533. 9) E 21 F 5/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1980. VII. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Köppers Manfred, főmérnök, Duisburg, Rheinstahl AG., Essen, Német Szövetségi Köztársaság Német Szövetségi Köztársaság Berendezés por leküzdésére pajzsbiztosításnál 1 2 A találmány tárgya berendezés por leküzdésére több, talpból és pajzsból álló pajzsbiztosítóegységből kialakított pajzsbiztosításnál, amelyeknél kötőanyagként folyadékot, előnyösen vizet alkalmaznak-Pajzsbiztosításnál egyrészt a fő te és a fekü, másrészt a szénfal és a fejtési homlok közötti szabad tér kisebb, mint a haladó pásztafejtés biztosítás esetén. Miután a fejtési fronthoz szükséges levegő mennyisége független annak keresztmetszetétől, a levegő sebessége a pajzsbiztosítás fejtési frontjának nedvesítésekor nagyobb, mint a haladó pásztafejtésnél. A por leküzdése ezért pajzsbiztosításnál rendkívül fontos. Ismeretes az a megoldás, hogy a port a főte-lap és a pajzs közé fúvókákon keresztül történő víz bepermetezésével megkötik és iszapként elvezetik. A kitörő kő azonban ezeket a fúvókákat hamar eltömíti és hatástalanná teszi. Megkísérelték már a port úgy is távoltartani a pajzsok közötti térből, hogy a pajzs oldallapja felső végének más-más alakot adtak, hogy a por a pajzs hátoldalán saját súlyánál fogva lecsússzék a felhagyott bányatérség felé. így ugyan a por egy részét a gép útjától távoltartották, azonban a port nem kötötték le. A találmány feladata olyan berendezés létesítése, amely a port közvetlenül keletkezési helyén messzemenően megköti és iszapként elvezeti. Ez az ismert megoldásokkal szemben úgy történjék, hogy két szomszédos pajzs közötti rést vegyük igénybe az iszap 173378 elvezetésére egy olyan helyen, amelyet a szállító és jövesztőgépek nem vesznek igénybe. Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy valósítjuk meg, hogy a pajzsnak legalább az egyik oldalán, 5 oldallemezének felső élénél tápvezetékkel összekötött folyadékvezeték van elhelyezve, amely a pajzs teljes hosszáig végigér. Ezen a folyadékvezetéken nyílások vannak, amelyek a szomszédos pajzsbiztosító egység felé néznek és lefelé döntöttek. A pajzsnak legalább 10 az egyik oldalán a folyadékvezeték alatt, előnyösen az oldallemez alsó élén, annak felületéből kinyúló rugalmas tömítés van elhelyezve, amely lefolyóvályú képzése céljából a szomszédos pajzsbiztosító egységek pajzsainak rugalmas tömítésén, illetve oldallemezén 15 fekszik fel. A rugalmas tömítésnek a találmány értelmében lényegében U-alakú keresztmetszete lehet és szárainak hossza különböző. A hosszabb szár a pajzs alsó oldalához van erősítve. A pajzzsal azonkívül rugózó 20 részek segítségével is össze lehet kötve. Annak érdekében, hogy a pajzs alatti teret két biztosítóberendezés között a léptetés alatt is meg lehessen óvni az iszaptól, a találmány szerint a rugalmas tömítés külső széle és az oldallemez közötti 25 távolságnak a két szomszédos biztosítóegység oldallemezei közötti lehető legnagyobb távolságnál nagyobbnak kell lennie. A folyadékvezeték különbözőképpen lehet kialakítva. Csőként a pajzzsal lehet összehegesztve és így 30 tartóelemként szolgálhat. Kialakítható azonban egész-
