173373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas közegben szuspendált cellulózból előállított papír töltőanyagának előállítására
MAGYAR SZABADALMI 173373 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Tv, SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. VIII. 22. (PA-1257) Nemzetközi osztályozás: C01 F 11/18 D 21 D 3/00 Közzététel napja: 1978. X. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VII. 31. | V ‘ 1 * ' ' u 11 ' ' .. Feltalálók: Szabadalmas: Bozsits Béla oki. papírgyártó mérnök, Dunaújváros, Hernádi Sándor dr. Papíripari Vállalat, oki. vegyészmérnök, Budapest, Lakner Kálmán oki. vegyész, Budapest, Budapest Lele István oki. vegyész üzemmérnök, Budaörs, Lengyel Pál dr. oki. vegyész, Budapest, Meichl Janos oki. gépészmérnök, Strauber Károly oki. vegyészmérnök, Sümegi Mihály dr. oki. vegyész, Szalay Árpád oki. vegyészmérnök, Tomcsányi Elemér oki. gépészmérnök, Dunaújváros Eljárás savas közegben szuszpendált cellulózból előállított papír töltőanyagának előállítására 1 A találmány tárgya eljárás savas közegben szuszpendált cellulózból előállított papír töltőanyagának előállítására, melynél az alapanyaghoz szuszpendált töltőanyagot adagolunk. Jelen leírásunkban töltőanyagok alatt olyan anya- 5 gokat értünk, melyeket a papírpépbe adagolva alkalmaznak. A papírgyártásban igen régóta ismert az, hogy a drága és viszonylag nehezen beszerezhető rostanyagokat ásványi eredetű töltőanyaggal pótolják. A külön- 10 féle papírok szokásos töltőanyag-tartalma 10—30% között van. A papír töltésének további előnye a többi között az, hogy a finom eloszlású töltőanyag kitölti a rostok közötti tereket és ezzel a papír felületét simábbá teszi, csökkenti a papír áttetszőségét, ami alap- 15 vető követelmény a nyomó- és írópapíroknál. Hátrányos jelenség viszont az, hogy a töltőanyag mennyiségének növekedésével a papír enyvezettsége csökken, illetve azonos enyvezettség eléréshez több gyantára van szükség, továbbá a papír szakadási hossza is csők- 20 ken. A töltőanyagokat vegyi összetételük alapján szilikátokra, szulfátokra, karbonátokra és oxidokra szokás felosztani. A papíriparban a legelterjedtebben a szilikátok csoportjába tartozó kaolint alkalmazzák. A 25 kaolin elterjedésének fő oka viszonylagos olcsóságában és mintegy 60-70%-os retenciójában van. A retendu értéke azt mutatja meg, hogy a papírpépbe bekevert töltőanyagból mennyi marad a késztermékben. 30 Ï73373 2 Technológiai szempontokból vett jó tulajdonságai ellenére a karbonátok csoportjába tartozó kréta felhasználásának a kaolinhoz viszonyítva mintegy 50-55%-os retenciója szab határt. A töltőanyagként felhasznált krétát vagy a természetben gyakran előforduló, főként mikroszkópi finomságú algák maradványaiból iszapolással, vagy kalciumklorid oldatból szódával, illetve kalciumhidroxid oldatból széndioxiddal történő kicsapatással állítják elő. Ez utóbbi az ún. precipitált kalciumkarbonát. Igen rossz retenciójától eltekintve a természetes, illetve a precipitált kalciumkarbonát további technológiai hátránya az, hogy nagyon érzékeny az enyvezőanyagok kicsapására felhasznált alumíniumszulfáttal szemben. A szulfátcellulózgyárak vegyszerregenerálása során jelentős mennyiségű, a többi között kálium-, nátrium-, magnézium-, hidroxil-, szulfid- és szilikátionokkal szennyezett, fő tömegében kalciumkarbonátot tartalmazó kékeszöld színű, kellemetlen szagú, lúgos kémhatású ún. kausztifikálói mésziszap keletkezik. A kausztifikálói mésziszap hasznosítására, illetve regenerálására csak nagyon szűk körben van lehetőség. Az erősen szennyezett és magas víztartalmú kausztifikálói mésziszap ennek következtében a cellulózgyárak legnagyobb részénél meddőhányóra kerül. A meddőhányók viszont egyrészt rendkívül nagy területet foglalnak el, másrészt jelentős mértékben szennyezik a környezetet.
