173341. lajstromszámú szabadalom • Primer elektród szerkezet nagy hőmérsékletű olvasztókemencéhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173341 Bejelentés napja: 1976. V. 14. (JO-236) Nemzetközi osztályozás : Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok: 1975. V. 16. (578,439) C 21 C 5/52 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. X. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Faulkner Duane Harold, Cambridge City, Johns-Manville Corporation, Sanford Steven Douglas, Richmond, Indiana, Denver, Colorado, Chenoweth Vaughn Charles, Hollansburg, Ohio, mérnökök, Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Primérelektród szerkezet nagy hőmérsékletű olvasztókemencéhez 1 A találmány tárgya priméielektród-szerkezet nagyhőmérsékletű olvasztókemencéhez, amely olvasztókemencében a megolvadt anyag tartására szolgáló üst, az üstben elhelyezett, elektromosan vezető kiöntő szerkezetrész és legalább két, elektromosan vezető primérelektród van, amelyek csúcsai sugárirányban térközzel elválasztva helyezkednek el az olvadt anyag, például üveg, salak, tűzálló anyag stb. kiöntésére szolgáló kiöntő szerkezetrész körül. Elektromosan működő, nagy hőmérsékleten dolgozó olvasztókemencék már régóta ismertek. Ezek egyik általánosan használt típusát az 1. ábra szemlélteti, amelynél három „A” elektród van elhelyezve a „B” kiöntő szerkezetrész körül, ettől térközzel elválasztva. A kiöntő szerkezetrész az elektromos áramot vezeti és így együtt dolgozik a három „A” elektród csúcsaival, minek eredményeként az áram a kiöntő szerkezetrész és az elektródok csúcsai között három irányban folyik. Az ismert olvasztókemencék nagy részénél a „D” kiöntő szerkezetrészt és az „A” elektródok melletti „C” bevezetőnyílásokat semleges vagy redukáló gázzal kell körüláramoltatni, például hidrogénnel, annak érdekében, hogy az elektródok és a kiöntő szerkezetrész roncsolódását megakadályozzák. A roncsolódás annak ellenére bekövetkezhet, hogy a kiöntő szerkezetrész és az elektródok hőnek ellenálló fémanyagból, általában molibdénből, tantálból vagy volfrámból vannak. Az ismert olvasztókemencék hátrányos tulajdonsága az is, hogy a primérelektródok keresztülhaladnak 173341 2 az olvasztókemence tűzálló oldalfalán vagy fenekén, és így nyúlnak az olvadék fölső szintje alatti térbe. A primérelektródoknak ilyen elhelyezésénél nehézséget okoz a beépítés, ezenkívül bonyolult, költséges ke- 5 mence burkolatra és tűzálló bélésre van szükség. Ezeknél az ismert olvasztókemencéknél vanak olyan terek és felületek, amelyeket ha nem szigetelnek nagyon pontosan, az elektródok zárlata következik be, illetve az olvasztókemence fém burkolata megveteme- 10 dik vagy megolvad. A „C” bevezetőnyílásoknál is megbízható tömítésekre van szükség annak érdekében, hogy megakadályozzák kívülről levegőnek primérelektródok köré jutását, ami oxidálódást okoz és az elektródok élettartamát megrövidíti. A tömítőszi- 15 getelésre azért is szükség van, hogy az olvasztókemencében levő olvadék ne tudjon az elektródok körüli résen keresztül kiszivárogni az olvasztókemencéből Az elektródok általában előbb használódnak el, mint az olvasztókemence tűzálló fala, ezért az elekt- 20 ródokat aránylag gyakran kell új elektróddal pótolni. Ilyen esetben az olvasztási műveletet hosszú időre le kell állítani, az olvasztókemencét le keli hűteni, a meghibásodott elektródokat el kell távolítani és helyükre új elektródokat kell behelyezni. Ilyen csere 25 alkalmával az elektródok gyakran károsítják az elektródok és olvasztókemence burkolata közötti elektromos szigetelést is. Az elektródok csúcsait a primérelektródok használati ideje folyamán szakaszosan mozgatni kell az ol- 30 vasztókemence közepe irányában, mivel az „E” elekt
