173325. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott építőelem
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173325 JSÉL Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1976. XII. 3. (EI-717) Közzététel napja: 1978. X. 28. E 04 B 2/84 E 04 G 11/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Mihalutti Antal oki. építészmérnök, 70%, Építéstudományi Intézet, Kis Gyula gépésztechnikus, 20%, Budapest Schmidt Sarolta oki. építésztechnikus, 10%, Budapest Előregyártóit építőelem 1 A találmány előregyártott építőelem, melynek határolólapjai és a határolólapok által közrefogott magbetéje, valamint a határolólapokat egymáshoz képest kitámasztó távtartói vannak. A többrétegű térhatároló építőelemeknek számos különböző fajtája ismeretes. Ezek elterjedt és korszerű fajtái közé tartoznak az ún. szendvicsszerkezetek. Jellegzetességük, hogy előregyártott burkolati rétegeik, és közöttük egy- vagy többrétegű belső magjuk van. A magbetétet általában ugyancsak előre elkészítik, vagy több különálló réteg esetén előre Összeépítik, majd teljes felületük vagy felületüknek egy része mentén erősítik össze a határolólapokkal. Az összeerősítés különböző módokon történhet, közöttük a legelterjedtebb az összeragasztás. A szokványos többrétegű építőelemek esetében a közbenső egy vagy több réteg feladata általában hőés/vagy hangszigetelés, esetleg egyéb épületfizikai funkció ellátása, és ezért nem kell, hogy nagy szilárdsággal rendelkezzenek. A szendvicsszerkezetek sajátossága ezzel szemben az, hogy az egy vagy több közbenső réteg a határolólapokkal együttdolgozik, és részt vesz a teherviselésben. A szendvicsszerkezeteknél emiatt egy sor olyan anyag alkalmazása nem jöhet szóba, amely a teherviselésben való részvételhez szükséges szilárdsággal nem rendelkezik. Ismeretesek olyan többrétegű előregyártott építőelemek is, amelyeknél a határolólapokat távtartó idomokkal erősítik össze, majd a határolólapok által közrefogott belső teret részben vagy egészben kitöltik 173325 2 tűzgátló, hő- vagy hangszigetelő betétanyagokkal. Ilyen megoldás például a „Porengips” nevű termék, ahol a határolólapok gipszből, a közbenső réteg pedig sejtesített porózusgipszből készül. A közbenső réteg 5 kellően szilárd ugyan, de hanggátló tulajdonságai nem megfelelőek. Létezik olyan előregyártott építőelem is, melynél a határolólapok egyike eleve el van látva távtartókkal, és a távtartók által szabadon hagyott közbenső 10 részeken helyeznek el betétanyagokat. Ezután elhelyezik a másik határolólapot is, és azt a távtartók útján erősítik hozzá az előobi határolólaphoz. Vannak olyan többrétegű építőelemek, melyeknél a határolólapok közötti belső teret „behabosítással” 15 elhelyezett kemény habanyaggal, például poliuretánhabbal töltik ki. Ezek a határolólapokhoz adhéziós úton kapcsolódnak. Hátrányuk az ilyen építőelemeknek a poliuretánhab költségessége és kedvezőtlen hangszigetelési és tűzállósági tulajdonsága. 20 A többrétegű építőelemek egy sajátságos fajtája az, amelynél az egyik határolólaphoz ideiglenesen hozzáerősítik a magbetétet képező — általában lemez jellegű — közbenső réteget, melyet helyenként perforációval látnak el. A perforáción keresztül juttatnak 25 ezután utószilárduló kötőanyagot a magbetét és a határolólapok közé, amely ily módon utólag megszilárdult „habarcscsapok” formájában alkot lokális összeköttetést a határolólapok és a magbetét között. Vannak olyan többrétegű előregyártott építőele- 30 mek is, ahol a magbetét nagyszilárdságú és önmaga
