173279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogéntartalmú gázok szárítására alkalmazott molekulasziták előállítására
magyar NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173279 Bejelentés napja: 1974. VI. 3. (SU-863) Nemzetközi osztályozás: B 01 J 29/38 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. IX. 28. B 01 D 29/38- • .„1 TALÁLMÁNYI 1 # * HIVATAL Megjelent: 1980. V. 31. I ü 1 ti u ti 1 ú Feltalálók: Shmuk Jury Alexandrovich mérnök, Svirskaya Kalisa Ivanovna mérnök, Timkovsky Efim Isaakovich mérnök, Moszkva, Szovjetunió Eljárás hidrogéntartalmú gázok szárítására alkalmazott molekulasziták regenerálására 1 A találmány tárgya eljárás hidrogéntartalmú gázok szárítására alkalmazott molekulasziták regenerálására. A molekulaszitákat széles körben alkalmazzák különféle szennyeződéseket tartalmazó anyagok szelektív tisztítására, különösen gázok mély tisztítására, abban az esetben, ha a nedvesség jelenléte kedvezőtlenül befolyásolja a technológiai folyamat lefolyását. A nedvességnek a reagensekből való eltávolítása különösen fontos a normál paraffinok izomerizálásánál, ahol alumíniumoxid hordozóra felvitt platinát tartalmazó halogén elemekkel aktivált katalizátorokat alkalmaznak. Az ilyen katalizátorok alkalmazásával végzett izomerizálást szokásos módon gőz fázisú szénhidrogénekben 150 és 450 °C közötti hőmérsékleten és 20—40 at nyomás mellett hidrogéntarts hua Közegben hajtják végre. Az említett katalizátorok aktivitása nagymértékben csökken, ha sz izomerizálás céljából nevezetett reakcióelegy nedvességet tartalmaz. Ezért az izomerizálás céljából bevezetett reagenseket, különösen a hidrogéntartalmú gázt, alaposan ki kell szárítani. A normál paraffinok izomerizálására használatos szokásos berendezéseknél a hidrogéntartalmú gáz folyamatosan cirkulál az izomerizáló berendezésben, amely izomerizáló reaktorból, a reakciótermékeket szétválasztó egységből, valamint az említett molekulaszitákkal megtöltött szárítóegységekből áll. Az izomerizáláshoz bevezetett cirkuláló hidrogéntartalmú gáz mennyisége az izomerizálási folyamat 173279 2 végrehajtási feltételeitől függ és a hidrogén és a szénhidrogének mólaránya határozza meg. Ez a mólarány általában 0,5:1 és 5:1 között van. A cirkuláló hidrogéntartalmú gázt szárításnak vetik alá. E célból adszorbensrétegen, molakulaszitán vezetik át. Erre a célra felhasználhatók például a 3A, 4A, 13X típusú molekulasziták, valamint egyéb olyan molekulasziták, amelyek alkalmasak a hidrogéntartalmú gáz szelektív szárítására. A cirkuláló hidrogéntartalmú gázzal együtt a szárítóegységekbe friss hidrogént is vezetnek, amellyel próbálják az izomerizáló berendezésben az izomerizálás során elhasznált hidrogént. A friss hidrogén forrásként bármely olyan hidrogéntartalmú gáz alkalmazható, amelynek alég nagy a hidrogéntartalma, különösen a katalitikus reformáló dj: rás végrehajtására szolgáló berendezésekből származó hidrogéntartalmú gáz. A molekulaszitákból álló szárítóréteg az alkalmazott molekulaszitatípus szorpcióképességétől függően egy bizonyos nedvességmennyiséget adszorbeál, ezután a réteg elveszti nedvességfelvevő képességét. A molekulaszitákból álló réteg adszorpcióképességének helyreállítása céljából az elhasznált réteget regenerálni kell. A molekulaszitákból álló réteg regenerálása szokás szerint abból áll, hogy a felvett nedvességet 200—450 °C-os hőmérsékleten deszorbeálják. Ily módon a molekuláris szűrőket periodikusan üze-5 10 15 20 25 30
