173264. lajstromszámú szabadalom • Növényház
173264 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973. V.10. (PO—538) Elsőbbsége:Módosítási elsőbbsége: 1977. IX.26. (Az 1,5,6. és 9-12. igénypontokra). Közzététel napja: 1978. IX.28. Megjelent: 1980. VII. 15. Nemzetközi osztályozás: A 01 G 9/14 Pozsonyi Ottó, oki. mérnök és oki. építészmérnök, Budapest Növényház 1 A találmány növényházra vonatkozik, amelynek fényátbocsátó és hőszigetelt héjazata, valamint a hqazatot tartó, melegvíz vezetésére alkalmas elemeket tartalmazó vázszerkezete van. Ismeretes, hogy a növényházakban belteijes gazdálkodással folytatott növénytermesztés jelentősége világszerte növekszik. A növényházas növénytermesztés két alapvető formában terjedt el: a kistermelők, egyéni gazdálkodók elsősorban csővázas fóliasátrakat alkalmaznak, egy vagy kétrétegű burkolattal, a nagyüzemek viszont bonyolult épületgépészeti rendszenei működő, költséges növényházakat, ahol mesterséges fűtést, automatizált szellőztetést, gépesített öntözést, stb. biztosítanak. Régóta fennálló igény mutatkozik olyan növény- 15 házakra, amelyek a fenti két kategória közé esnek, vagyis a fóliasátraknál nagyobb termelési feladatok megoldására alkalmasak, de egyszerű eszközökkel valósíthatók meg és üzemeltethetők. Éne irányuló törekvéseknek tekinthetők azok a javaslatok is, 20 amelyek szerint kisebb fajlagos acél-igényű szerkezeteket igyekeznek gyártani, s fűtőközegként termálvizet, valamint hőtartalommal rendelkező ipari vizet (hulladék-hűtővizet) használnak, végül azok, amelyeknél a növényház csővázát a fűtőközeg vezetésére 25 fűtőtestként is felhasználják. Ez utóbbi megoldások lehetnek hosszanti- vagy harántfűtővázas rendszerek, vagy ezek kombinációjaként felépített szerkezetek. A hosszanti elrendezésnél 30 a növényház hajóinak hossza mentén, a gerinc vagy talp közelében vezetik be, illetve el a fűtővizet, a 2 harántelrendezésnél viszont a csőváz-keretek által alkotott főszaruállásokban kering a víz. A hagyományos növényházak tartószerkezete független a fűtőrendszertől, aminek a hátrányai nyilván- 5 valóak: nagy alaptestméretekre és nagy acél anyag-felhasználásra van szükség, emelett a kettős csőrendszer a tető árnyékhatását is megnöveli. A fűtőcsővázas növényházak nyilvánvalónak látszó előnyei ellenére sem tudtak ezideig elterjedni, ami 10 egyrészt arra vezethető vissza, hogy a termálvizek és a hulladékhő-tartalmú ipari vizek hőmérséklete alacsony (40-80° C), ezért a szükséges hőleadást biztosító fűtőfelületek nagysága két-háromszorosan meghaladja a szokványos kazánfűtéseknél igényelt futófelületek méretét; más, a hőtágulásból származó nehézségeket sem sikerült megnyugtató módon megoldani. A hőtágulásokból, valamint a szerkezet egyéb igénybevételeiből, fellépő feszültségek és deformációk vízzáróhibákat okoznak, és az egész szerkezet idő előtti tönkremenetelét okozhatják. Az ismert fűtőcsöves-tartóvázas megoldások további hátránya abban jelentkezik, hogy a fűtőcsövek rendszerint a növényektől távol, a tetőszerkezet tartományában húzódnak, ezért a növényházat rossz hatásfokkal fűtik, mivel a meleg körülbelül 40 %-a az atmoszférába kerül. A hagyományos vagy kombinált szerkezeteknél (ahol a fűtött vázon kívül fűtőtesteket is alkalmaznak) a fűtőtesteket rendszerint a tetőhéjazat közelében helyezik el, ami miatt nagyok a sugárzási veszteségek, s a meghibásodott fűtőtestek javítása az üvegfelület közelsége miatt nehézkes. Mind a hosszanti-, mind a harántelrendezésű fűtő-173264
