173259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott felületaktív hatású zsírsav-alkanolamidot és zsírsavmonogliceridet tartalmazó elegy ealőállításra
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173259 Bejelentés napja: 1976. II.9. (NO—199) Nemzetközi osztályozás: C 11 D 1/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1978. IX.28. / ■h:~ HIVATAL Megjelent: 1980. jy 30. *.?.* illír - ‘ Feltalálói k) : Berky József, vegyészmérnök, 15%, Nyírbátor, Horváth István, vegyészmérnök, 40%, Budapest Pásztor Mihály, vegyésztechnikus, 15%, Nyírbátor, Széplaky Miklós, vegyészmérnök, 30%, Budapest Szabadalmas: Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat, Budapest Eljárás fokozott felületaktív hatású zsírsav-alkanolamidot és zsírsavmonogüceridet tartalmazó elegy előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás egy fokozott felületaktív hatású zsírsav-alkanolamidot és zsírsav-monogliceridet tartalmazó elegy előállítására, amely zsírsav-alkanolamidok, mint főalkotórész mellett, kisebb mennyiségben, a felületaktív hatást szinergetikus módon fokozó további alkatrészként parciális zsírsav-glicerinésztereket, főként zsírsavmonoglicerideket tartalmaz. Az elegy közvetlenül zsiradékokból, vagyis zsírsav-trigliceridekből, a sztöchiometrikusnál lényegesen kevesebb alkanolaminnal, katalizátor nélkül 10 történő reagáltatás útján állítható elő. A zsírsav-alkanolamidokat előnyös bőrvédő, emulzió-stabilizáló, a mosóhatást, szennyvivő képességet, mészszappan-diszpergáló képességet és viszkozitást növelő tulajdonságaik folytán főként a kozmetikai, 15 mosószer- és háztartási vegyiparban alkalmazzák igen széles körben, emellett ezek a zsírsav-alkanolamidok előnyös kiindulási anyagok is különféle tenzidek például szulfatálás útján történő előállítására. Hasonló célokra alkalmazhatók a zsírsavak parciális glicerin- 20 észterei is, mint bőrvédő adalékanyagok, habstabilizátorok, mosóhatást növelő adalékanyagok és mésszappan diszpergálószerek. Ez a megegyezés a molekulák szerkezetének hasonlóságán alapszik, mindkét vegyülettípus az apoláros szénhidrogénián- 25 con kívül több poláros csoportot, így karbonsavészter-, illetve karbonsavamid, további csoportként szabad hidroxil-csoportot is tartalmaz. Az ismert eljárások szerint az ilyen zsírsav-alkanolamidokat legtöbbnyire zsírsavakból vagy zsírsav-me- 30 tilészterekből állítják elő, alkanolaminokkal történő A szabad zsírsavakból történő előállítás esetén a kívánt amidok mellett számottevő mennyiségben keletkeznek előnytelen tulajdonságú melléktermékek. Ha a zsírsavakat a kétfunkciós monoetanolaminnal 5 reagáltatják, akkor ennek amino-csoportja helyett vagy mellett a hidroxil-csoport is reakcióba lép; még szélesebbkörű a mellékreakciók lehetősége a háromfunkciós dietanolamin esetében. Az ilyen nemkívánatos mellékreakciók útján keletkező vegyületek határozottan rontják a kapott zsirsav-alkanolamidok tulajdonságait és használati értékét. Emellett hátrányos az is, hogy a szabad zsírsavaknak az alkanolaminokkal vízlehasadás közben végbemenő amidálási reakciója csak magas (160-200 °C) hőmérsékleten, hosszú idő alatt megy végbe (2 089 212 és 2 096 749 számú amerikai egyesült államokbeli, továbbá 1 076 705 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás; Sanders: J. Am. Oil Chem. Soc. 21, 548 (1958). E hátrányok elkerülése érdekében inkább zsírsavmetilésztereket alkalmaznak a zsírsav-alkanolamidok gyártásának kiindulási anyagaként és ezeket katalizátor, például nátrium-alkoholát, kálium-alkoholát vagy nátrium-hidroxid jelenlétében, csökkentett nyomáson reagáltatják az alkanol-aminokkal a metanol-lehasadás befejeződéséig (2 129 425 számú német szövetségi köztársaságbeli, 3 424 771 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; D’Alelio: J. Am. Chem. Soc.iâ, Hl (1937). Ez az utóbbi eljárás lényegesen jobb minőségű, tisztább és egységesebb terméket eredményez, az eljárás azonban sokkal körülményesebb és lényegesen 173259
