173241. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagyteljesítményű áramirányítók zárlat és túlterhelés elleni védelmére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. ÎX.08. (MA-2717) Közzététel napja: 1978. IX.28. Megjelent: 1979. IX.20. 173241 Nemzetközi osztályozás: H 02 H 9/02 X Feltalálóik): Mező Béla, villamosmérnök, Budapest Schmidt Ferenc, technikus, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatala, Budapest Kapcsolási elrendezés nagyteljesítményű áramirányítók zárlat és túlterhelés elleni védelmére 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nagytelj­esítményű áramirányítók zárlat és túlterhelés elleni védelmére, amelynél az áramirányító kimenetéhez csatlakozó terheléssel mérőellenállás van sorosan kap­csolva és az áramirányítónak a kimeneti áramot korlátozó vezérlőbemenete van. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés elsősorban tirisztoros felépítésű áramirányítókhoz alkalmazható. Az ismert zárlat és túlterhelés elleni védőáramkö­rök számos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek. A hátrányok részben abban jelentkeznek, hogy a véde­lem nem regeneratív jellegű, tehát a zárlat illetve túlterhelés megszűnése után a készüléket ismételten üzembe kell helyezni. Az ismételt üzembehelyezés a működést lassítja és állandó felügyeletet igényel. A nem regeneratív védelmi áramkörökre jellegzetes pél­da az olvadó biztosítók alkalmazása, amikoris az ismételt üzembe helyezéshez biztosítócserére van szükség. A tirisztoros áramirányítóknál a védelmi áramkör beavatkozási sebességének is nagy jelentősége van. Ha a védelem nem elég gyors működésű, akkor a túlter­helés vagy zárlat a tirisztorokat könnyen törkreteheti. Az ismert védelmi áramköröknél a védelem akkor lép működésbe, amikor az áramirányító terhelő árama adott szintet meghalad. Számos olyan felhasználási terület ismert azonban, ahol az áramirányítóhoz kapcsolt terhelés nemlineáris tulajdonságai miatt be­kapcsoláskor a feszültség és az áram időben nemline­áris módon egyidejűleg változik. Ezeknél a terhelések­nél az áram küszöbérték-átlépésén alapuló védelem nem hatásos, mivel a feszültség pillanatnyi értékétől 173241 2 függően már a küszöbértéket el nem érő áramhoz is tartozhat túlterhelés, amelyet a védelmi áramkör nem tud érzékelni. A legtöbb hátrány azonban abból származik, hogy az áram pillanatértéke a küszöb- 5 szintet rövid időre üzemszerűen átlépheti, de az ehhez tartozó teljesítmény a tirisztorokat még nem károsítja és a védelem feleslegesen működésbe lép, a folyama­tos működést pedig megakadályozza. Villamosán fűtött kályhák bekapcsolásakor éppen 10 a vázolt nemlineáris terheléslefutással találkozunk. A kályhák hideg ellenállása viszonylag kicsi, a bekapcso­lási vagy indulási áram tehát nagy. A fűtőköri hőmérséklet növekedésekor az ellenállás értéke nö­vekszik, a terhelő áram pedig csökken. 15 Az ismert védelmi áramköröknél a védelem műkö­désbe lépése az áramirányítót leállítja, tehát túlterhe­lés bekövetkezésekor az áramirányító kimeneti árama a védelem aktiválódása miatt nullára csökken. Ha a túlterhelést nem zárlat, hanem az áramirányító által ■0 táplált berendezés sajátos tulajdonságai okozzák, mint például villamos fűtésű kályhák esetében, akkor a védelmi áramkörnek az áramirányító kimeneti áramát korlátozni és nem letiltani kell. A korlátozott kime­neti áram mellett a kályhák villamos fűtőtestjei •5 tovább melegszenek, ellenállásuk növekszik, és a védelmi áramkör regenerálódásakor túlterhelés már nem fog fellépi. Célunk a találmánnyal olyan kapcsolási elrendezés Q létrehozása nagyteljesítményű áramirányítók zárlat és túlterhelés elleni védelmére, amely a vázolt sajátos felhasználási területeken is alkalmazható, és amelynél

Next

/
Oldalképek
Tartalom