173232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítő enzimes lebontására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173232 Nemzetközi osztályozás: C 13 L 1/08 0 Bejelentés napja: 1975. X. 24. (KO-2745) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1978. IX. 28. ^ " / '/ " ; HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 15. \ ; , , l . Feltalálóik): Hersiczky Albert, vegyészmérnök, 55%, Budapest^ Bende Pál, vegyészmérnök, 25%, Ászár, Ruff József, vegyészmérnök, 20%, Ászár Tulajdonos: Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet, Budapest Eljárás keményítő enzimes lebontására 1 A találmány tárgya eljárás keményítő enzimes lebontására keményítő 20—40 súly%-os szárazanyag-tartalmú vizes szuszpenziójának 45—90°C-on, 3—6,5 pH-értéken végzett enzimes hidrolizisével. A találmány szerinti eljárás jellegzetessége, hogy a hidrolízishez szükséges savas pH-értéket a találmány szerint a szuszpenzióba zárt térben, 0,5 — 10 att. nyomáson bevezetett széndioxid gázzal állítjuk be, és a kívánt pH-érték elérése után a gázt a nyomás atmoszférikus értékre csökkentésével távolítjuk el. A keményítő hidrolitikus lebontásakor kapott termék redukáló cukor-tartalmát az úgynevezett dextróz-egyenértékkel (DE) jellemezzük, ami a dextrózben kifejezett redukáló cukor-tartalom. A hidrolízis idejétől függően különböző DE-értékű termékek kaphatók, körülbelül 2 nap alatt azonban már 100 % végső dextróz egyenértéket kaphatunk. Az előállított keményítő- cukortermékek édesipari felhasználásra, szorbit-gyártásra, továbbá papíripari felhasználásra alkalmasak. Barfoed, H (1967 a) Die Verwendung von Enzimen bei der Herstellung von Dextrose und Stärkesirup, Starke, 19, 2—8 cikkében, valamint ugyanezen folyóirat azonos számának 291—295 oldalán megjelent cikkében leírta, hogy a keményítő ásványi savak vagy enzimek segítségével bontható le. Az ásványi savak, így például a sósav, kénsav alkalmazásánál azonban a szubsztrátum alkotóelemeinek egy része irreverzibilisen átalakul és felhasználhatatlanná válik, amint ezt például a következő irodalmi helyek ismertetik: 2 Güell, A., (1962) Beitrage zur sauren Hydrolyse der Starke. Starke 14, 3-7; Holló J.. Szejtli, J„ (1966) Die Saurehydrolyse der Starke Akademia- 5 -Verlag, Berlin, Suzuki, S., (1970) Die Industrie der Sarkehydrolyse in Japan. Starke, 22, 69-70. Az említett bomlás és a velejáró bámulás miatt például 100 kg légszáraz keményítőből csak 88-90 kg glükóz-monohidrát nyerhető emberi fogyasztás vagy 10 mikrobiológiai felhasználás céljára. E tények miatt az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb mértékben tért hódit a különböző eredetű enzimek alkalmazása. Az enzimes lebontás alacsony hőmérsékleten és a semlegeshez közelebb álló kémhatáson folyik le, amint ezt 15 Barfoed, H. fent idézett cikkein felül Bártfay, J., (1959). Az amiloglükozidáz enzim alkalmazása a keményítő cukrosításában cimű, a VI. Élelmiszeripari Tudományos ülésszakon elhangzott előadása is ismertette, melynek kivonata megtalálható a KÉKI könyv- 20 tárában. A kíméletes körülmények, valamint az enzimek hatásmechanizmusa miatt a savas hidrolízisnél tapasztalt bomlási folyamatok nem lépnek fel. Ez a tény a fajlagos anyagkihozatal növekedésében is lemérhető. 25 Hátrányos azonban, hogy a savas hidrolízis percekben mérhető bomlási idejével szemben az enzimes hidrolízis teljes befejezéséhez több nap szükséges. Ez a hátrány elsősorban az új üzemek építésénél okoz beruházási többletköltséget, de a meglévő épületek- 30 ben elhelyezett üzemeknél sem kedvező a félkészállomány nagy mennyisége miatt. 173232
