173224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás méhészeti takarmány előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173224 Jim. Nemzetközi osztályozás : IMI Bejelentés napja: 1976. VI. 4. (11-240) Bejelentés elsőbbsége: A 23 K 1/18 Franciaország 1975. VI. 6. (75 17797), (76 05271) ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. IX. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VL 30. Feltalálók: Louveaux Jean-Louis, kutatómérnök, Bures Sur Yvette, Lejolly Daniele, mérnök, Massat, Huchette Michel, mérnök, Lestrem Franciaország Szabadalmas: Institut National de la Recherche Agronomique, Párizs, Franciaország Eljárás méhészeti takarmány előállítására 1 A találmány tárgya eljárás méhészeti takarmány előállítására. Mint ismeretes, a méhészek a méhek takarmányozására tiszta mézet vagy szacharózt használnak. Az utóbbi takarmányt szirup alakjában vagy kristályos!- 5 tott cukor formájában, esetleg úgynevezett kandiszcukor alakjában használják. Az egész világra kiterjedő cukorhiány kevésbé költséges és könnyebben hozzáférhető pótanyagok szükségét vetette fel. 10 A kérdést elvileg minden különösebb nehézség nélkül meg lehet oldani, minthogy a keményítő hidrolízise során keletkező cukrok önmagukban megfelelőek lennének a szacharóz helyettesítésére. Kutatásaink során azonban jelentős gyakorlati ne- 15 hézségekbe ütköztünk a szacharóznak méhészeti takarmányban való pótlásával kapcsolatban. A méhek táplálására ugyanis csak olyan anyagot lehet használni, amely étvágygerjesztő hatású, ugyanakkor nem toxikus, a méhek által jelentősebb mennyiségű mara- 20 dék keletkezése nélkül emészthető és fizikai konzisztenciáját tekintve lágy massza, amely nehezen kristályosítható, illetve nehezen kristályosodik. Széleskörű kutatásaink során olyan eljárást találtunk, amelynek révén meglepő módon olyan termék- 25 hez jutunk, amely a fent említett valamennyi feltételt kielégíti. A találmány szerinti eljárással előállítható új méhészeti takarmányt laboratóriumi kísérletekben és szabadban végzett kísérletekben is megvizsgáltuk. 30 173224 2 A laboratóriumi kísérletek során kis ketrecben 50 méhet helyeztünk el, és ezeket a vizsgálandó termékkel tápláltuk. A kísérletet 8,5 x 10x6 cm-es ketrecekben végeztük. A méheket 30 °C-os termosztált hőmérsékleten tartottuk. A ketrecekben egy darab műlépet helyeztünk el, amelyben a méhek elraktározhatták a táplálékot. Az elhullott állatok megszámlálása révén megállapítottuk a méhraj félérték-idejét, vagyis a kísérlet kezdetétől a ketrecbe zárt méhek 50%-ának elpusztulásáig eltelt napok számát. Minthogy rövid ideig tartó vizsgálatot végeztünk, a kísérleti alanyok fiatal méhek vagy határozatlan korú dolgozók voltak. Az összehasonlító vizsgálat során a méheket szacharóz-sziruppal tápláltuk. A szabadban végzett kísérletek során kaptárakban egy-egy anya mellett elhelyezett csoportokkal kísérleteztünk. A csoportok létszámát úgy határoztuk meg, hogy a méhek a nyár végére öt Dadant-keretet lepjenek el. (A Dadant-keret 22 x 42 cm-es standard méretű keret.) A kaptárakban a méhek tartaléktáplálékát a vizsgálandó anyaggal helyettesítettük. A vizsgált termék értékét aszerint határoztuk meg, hogy milyen állapotban találtuk a méhrajt áttelelés után. Az említett kísérletek során az alkalmasnak látszó anyagok nagy része, így a maltóz is alkalmatlannak bizonyult, ezzel szemben azt találtuk, hogy meglepő módon előnyösek a keményítő enzimatikus hidrolízise során képződő, maltózt tartalmazó, toxikus vegyületektől, így hidroximetilfurfuroltól mentes szirupok. A találmány szerint oly módon állítunk elő méhé-
