173207. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű elektródás forgófejes festékszóró berendezés
magyar NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173207 jéSé^ Nemzetközi osztályozás: |q| Bejelentés napja: 1976. XI. 10. (HA—1029) B 05 B 5/04 Közzététel napja: 1978. IX. 28. ORSZÁGOS 'v\ TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Kovács István okL gépipari gazd. mérnök, Hajtóművek és Festőberendezések Dr. Domokos József oki. vegyészmérnök, Gyára, Budapest Benedek György oki. gépészmérnök, Bese András oki. vegyész, Budapest Többrétegű elektródás foigófejes festékszóró berendezés 1 A találmány többrétegű elektródás forgófejes festékszóró berendezés, amelynek szigetelőtengely révén forgatott nagyfeszültségű elektródája és földelt elektródája van, ahol a festék egyik oldalról részben a csupasz nagyfeszültségű elektróda által, részben szigetelt nagyfeszültségű elektróda által, másik oldalról szigetelt-földelt elektróda által határolt térben áramlik. Az elektrosztatikus festékszórás területén ismertek a különféle forgó szóróeszközök, harang, gomba, tányér, diszkosz formában. Ezek közös jellemzője az, hogy a festék porlasztását részben a centrifugális erő, részben pedig az elektrosztatikus erők biztosítják. Az elektrosztatikus erőtérben megfelelő kialakítású porlasztóelem a festék szállá alakul és az elvékonyodó festékszál a német fizikus, dr. Kleber vizsgálatai során tisztázott módon finom cseppekké válik szét és alakul át köddé. Az ismert megoldású forgó szóróeszköz — anyaga fém vagy műanyag lehet. A fém szóróeszköz szóróéle általában élesre van kiképezve és a nagyfeszültségű áramforráshoz van kapcsolva, melynek ellentétes pólusa egyidejűleg a földdel van összekötve. A forgó fém szóróeszköz így a földhöz képest jelentős potenciállal (50—150 kV) rendelkezik. A szóróeszköz előtt kb. 250—400 mm-re helyezkedik el az ugyancsak földelt, bevonandó tárgy, amely a nagyfeszültségű kapcsolt festékszóró eszközzel igen erős elektromos erőteret alkot. Az erőtér átlagos értékét a feszültségkülönbség és a távolság hányadosa adja, mely így pl. 100 kV és 173207 2 300 mm esetén 3,3 kV/cm. A térerősség ezen értéke viszont nagyon megnő a szóróeszköz éles élén az ún. elektromos csúcshatás következtében és olyan nagy értéket érhet el, mely túllépi a levegő átütési szilárdsá- 5 gát, így az élen az elektromos töltés fényjelenség (koronakisülés) kíséretében a levegőbe áramlik. Ha ezen az élen festék van, akkor az igen nagy térerősség a festéket szálképződésre készteti, mely a már említett módon alakul át cseppecskékből álló festékköd- 10 dé. Ha a szóróeszköz anyaga műanyag, úgy maga a festékréteg alkotja azt a vezető-, illetve félvezető-réteget, mely a töltést a szóróeszköz éléig szállítja és ott az előzőekben leírt módhoz hasonlóan történik a 15 festék szál- és ködképződése. A műanyagból készült szóróeszközöknél — különösen, ha a szórandó festék ellenállása nagy, a forgásfelület élén a térerősség már kisebb és ekkor a porlasztás hatásossága csökkenhet. A forgó müanyag-szóróeszköz hatásossága erősebben 20 függ az alkalmazott festék fajlagos ellenállásától, illetve a festékek csak egy szűkebb ellenállás-tartományban szórhatok. Ugyancsak ismertek olyan elektrosztatikus szóróeszközök, melyek igen nagy sebességgel forognak 25 (20—30 000 ford/perc) és a porlasztás így kizárólag a nagy centrifugális erő hatására következik be, az elektrosztatikus töltést pedig a festékköd közvetett úton, utólagosan kapja meg. Az elektrosztatikus festékporlasztás egy másik is- 30 mert módja a segédelektródás rendszer, ahol a festék
