173206. lajstromszámú szabadalom • Forgó vákuumkemence

magyar NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173206 0 Bejelentés napja: 1977. III. 28. ' (GO—1366) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1976. IV. 10. (P 26 15 767. 5) Nemzetközi osztályozás: F 27 B 7/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. IX. 28. Megjelent: 1980. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Domazer Hans-Günter oki. mérnök, Essen-Stadtwald, Th. Goldschmidt A. G. Chemische Eggert Horst gépésztechnikus, Essen-West, Fabrik, Essen, Német Szövetségi Köztársaság Német Szövetségi Köztársaság Forgó vákuumkemenoe 1 A találmány fémtermikus reakciók részére szolgáló forgó vákuum-kemencére vonatkozik. Fémtermikus reakción azt a folyamatot értjük, amelynél a fémes vegyületeket egy másik nem nemes­fém redukál. Redukáló fémként főleg nátriumot, ká- 5 liumot, magnéziumot, kalciumot és alumíniumot, rit­kábban lantánt vagy cériumos fémvegyületet alkal­maznak. Különösen ismert például a fémtermikus reakció­nak az a példája, amelyben alumíniumport vasoxiddal 10 alakítanak át. Az erősen exotermikus reakció az egész reakciókeverékre kiteljed, miközben az alumínium a vasoxidot vassá redukálja és alumíniumoxiddá megy át. A nagy felszabaduló melegmennyiség következté­ben a vas megolvadt, folyékony állapotban gyűlik 15 össze a reakcióedény alján, az alumíniumoxid folyé­kony salakot alkot, amely kis fajsúlyánál fogva és mert nem nedvesedik, a folyékonnyá olvadt vas tete­jén mint elkülönült fázis gyűlik össze. Ezen az elven állítottak elő a századforduló óta 20 szénszegény ötvözeteket., pl. vastitán, vaskróm, vas­mangán vagy vasvanádium ötvözeteket. Króm fémet is lehet krómoxidból nyerni. A fémtermikus reakciók számára különösen alkal­mas a kalcium és a magnézium, amelyek hasonlókép- 25 pen reagálnak. Alacsony forrápontjuk lehetővé teszi, hogy megfelelő berendezésben a redukálandó reak­­ció-társanyagra a gázalakú kalcium vagy magnézium hatását használjuk ki. Legújabban a kalciumnak a ritka-földfémek oxidjai- 30 173206 2 ra és a kobaltra való hatása kihasználásával a ritka­földfém-kobalt ötvözetek előállítása ismét időszerűvé vált, mivel ezeknek az ötvözeteknek kiváló permanens mágneses tulajdonságaik vannak. Ezzel kapcsolatban a DT—PS 2 303 697 számú sza­badalmi leírásban a poralakú vagy könnyen porítható ritkaföldfém-kobalt ötvözetnek olyan előállítási eljá­rása van leírva, amely szerint a ritkaföldfém és a kobalt finomrészecskéjű oxidjainak keverékét mint­egy 1000—1400 °C hőmérsékleten és < 10~1 2 Torr nyomáson gázalakú kalciummal együttesen redukál­ják, az előállított reakcióterméket mechanikai úton < 100 pm szemcsenagyságúra aprítják és a képezett ritkaföldfém-kobalt ötvözetet vizes savval történő ke­zeléssel, vagy mágneses úton, vagy reakció mellékter­mékek kivonó eljárásával választják le. Ez a szabadalmi leírás az eljárás foganatosítására olyan berendezést ismertet, amely a külső légnyomás felé zárt, előnyösen központos reakcióterű kemencé­ből áll, amelyet szivattyú segítségével <10~2-10-3 Torr nyomásra légtelenítenek, és amely két külön-kü­­lön fűthető, felül nyitott reakcióedényt tartalmaz. Az egyik edényben állítják elő a reakcióhoz szükséges kalciumgőzt, a másikban vannak a ritkaföldfémek oxidjainak és a kobaltnak keverékéből készített tömö­­rítvények. A reakciókörülmények között a gázalakú kalcium az említett tömörítvényekben préselt keve­rékkel reagál a kívánt ötvözetek poralakú vagy leg­alábbis őrölhető formában történő képzésére. Ugyan­ennek az eljárási elvnek alapján és a fentebb leírthoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom