173205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,6-bisz-(3-cián-1-guanidino)-hexán előállítására
MAGYAR SZABADALMI 173205 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ’ SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jp f| Bejelentés napja: 1976. VI. 1. (GO-1343) Nemzetközi osztályozás: MiTM C 07 C 129/08 Közzététel napja: 1978. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI _ * HIVATAL Megjelent: 1980. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Kasztreiner Endre vegyész, 24%, Gyógyszerkutató Intézet, Dr. Reiter’József vegyész, 30%, Budapest Dr. Farkas Lajos vegyész, 24%, Dr. Toldy Lajos vegyész, 18%, Nagy László vegyész, 4%, Budapest Eljárás l,6-bisz-(3-cián-l-guanidino)-hexán előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az I képletű 1,6-bisz-(3-cián-1 -guanidinoj-hexán előállítására. A találmány szerinti eljárással előállítható I képletű vegyület kulcsfontosságú közti terméke a IX képletű l,6-bisz-[(5-)4-klórfenil]-biguanido[(-hexán) a továb- 5 biakban ,Jclórhexidin”] előállításának. A klórhexidin, illetve gyógyászati szempontból alkalmazható sói ismert, az orvosi gyakorlatban bevált fertőtlenítő anya-Í;ok, és a legjobb bőr-dezinficiensek közé tartoznak, gy például alkalmasak műtéti területek, sebek, égett 10 bőrterületek fertőtlenítésére, sebészeti bemosakodáshoz, fogszuvasodás megakadályozására [J. Med. Chem. 16, 732 (1973)], továbbá kozmetikai, gyermekgyógyászati készítményekben (például hintőporokban) és állatgyógyászati készítményekben való fel- 15 használásra is. A klórhexidin igen előnyös sajátsága baktériumellenes és antimikotikus sajátságai mellett csekély toxicitása: diacetátjának perorális LD értéke például 2000±580 mg/kg. Az I képletű vegyület előállítására az irodalomban 1 * * * * * * * * * * * * * * * * * * 20 az alábbi két eljárás ismert. Az egyik eljárás szerint (J. Chem. Soc. 1956,4422) az I képletű vegyületet úgy állítják elő, hogy a II képletű 1,6-diaminohexán dihidrokloridját a III képletű ciánimid nátriumsójával butanolban 8 órán át 25 forraljuk. A közlemény szerint 70—80%-os hozam érhető el. A másik eljárás szerint (657 788 sz. belga szabadalmi leírás) a II képletű vegyület dihidrokloridját a IV képletű diciándiamid nátriumsójával butanolban 6 30 173205 2 órán át forralva jutnak az I képletű vegyülethez. E szabadalmi leírás nem közöl hozamot. Az ipari megvalósítás szempontjából mindkét eljárás jelentős hátrányokat mutat. így az első eljárás (J. Chem. Soc. 1956, 4422) döntő hátránya, hogy a kiinduló anyagként alkalmazott III képletű vegyületet, illetve ennek nátriumsóját az irodalom szerint úgy készítik, hogy az V képletű ciánamid alkálisóját klórciánnal vagy brómciánnal reagáltatják (3 052 517 sz. USA-beli szabadalmi leírás), vagy ennek változataként az V képletű ciánamid alkálisóját helyben képzett klórciánnal hozzák kölcsönhatásba (956 081 sz. kanadai szabadalmi leírás), illetve ennek további változataként helyben létrehozott ciánamidot reagáltatnak halogénciánnal (3 429 658 sz. USA-beli szabadalmi leírás). Ismeretes azonban (N. I. Sax: Handbook of Dangerous Materials, Reinhold Publ. Corp. kiadása, New York 1951, 119. old.), hogy mind a klórcián, mind a brómcián önmagában véve is rendkívül mérgező, továbbá előállításuk alkálicianidokból történik halogénnel [W, C. Fernelius (Ed.): Inorganic Syntheses IL, Mc Graw Hill Comp., Inc. kiadása, New York 1946, 90. old.; A. H. Blatt (Ed.): Org. Synth. Coll. Vol. 2, John Wiley and Sons, Inc. kiadása, New York, 1943, 150. old.], s ez utóbbiak is közismerten mérgező anyagok (N. I. Sax: Handb. of Dangerous Materials, Reinhold Publ. Corp. kiadása, New York, 1951, 118-old.). Az elmondottakból következik, hogy az I képletű vegyület II képletű vegyületből való fenti előállítása-
