173141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus hatásoknak ellenálló ásványi palagyapot előállítására
MAGYAR népköztársaság A SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173141 Bejelentés napja: 1976.11.26. (VE—803) Nemzetközi osztályozás: C 04 B 43/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. VIII.28. Megjelent: 1980. VII. 15. . -'ín •• " Feltalálóik): Szabadalmas: Dr. Déri Márta, old. vegyész, 5%, dr. Kocsis Géza, oki. ve- Veszprémi Vegyipari Egyetem, 40%, Magyar Ásványolaj és gyészmémök, 18%, dr. Szabó István, oki. vegyészmérnök, Földgáz Kísérleti Intézet, 40%, Veszprém, Magyar Állami 12%, dr. Fehérvári Antal, oki. vegyészmérnök, 17%, Készt- Földtani Intézet, 20%, Budapest helyi Sándor, old. vegyészmérnök, 13%, Badai József, oki. vegyészmérnök, 5%, Veszprém, dr. Jámbor Áron, oki. geológus, 10%, Solti Gábor, oki geológus, 10%, Budapest, Andrejkó Gyula, old. vegyészmérnök, 10%, Balatontapolca Eljárás bázikus hatásoknak ellenálló ásványi palagyapot előállítására 1 A találmány bázikus hatásoknak ellenálló palagyapotnak olajpalából vagy annak meddőjéből történő előállítására alkalmas eljárásra vonatkozik. Az utóbbi időben fokozottan jelentkezik az a törekvés, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a különbö- 5 ző hőtermelő és hőfogyasztó rendszerek hőveszteségét. A hőveszteség csökkentése legcélszerűbben hőszigeteléseel érhető el, ezért az eneigiagondok egyfajta enyhítése jó minőségű, hőálló és kémiai hatásoknak ellenálló hő- és hangszigetelő anyagok gazdaságos 10 előállítása útján oldható meg. A közelmúltban a technológiáknál a régebben alkalmazott kohósalak alapanyag használatáról a bazalt alapanyagra tértek át a szálasanyag-gyártásban és adalékként 6—15 súly% mennyiségben különböző 15 egyéb kőzetek (mészkő, dolomit, kaolinmeddő) alkalmaztak. Bazalt használatát elsősorban a bazaltüveg alapú szálasanyagok jó minőségű mutatói (kedvező savassági szám, kémiai stabilitás, mechanikai és hőtechnikai tulaj dcnságok) indokolják. 2 0 Ismeretes Zettwitz, S.: Műanyagkötésű salakgyapot gyártmányok. Szüikáttechnika, 7, 98-102 (1965) cikkéből, hogy kupolókemencében 1,1-1,2 savassági számú, kémiai összetétele révén savas kémhatású salak alkalmas ömlesztett salakgyapot előállítására. Az átla- 25 gosan 1,0-1,8 cm hosszúságú, 8 /i átmérőjű szálakból álló és 20-45 % olvadékgyöngy tartalmú szálasanyag az olvadékból horizontális gőzfúvassal 55-60 %-os szálkihozatallal termelhető. A termát alkalmazhatósági határa 700 °C, azonban a szálak megkötésére 30 használt fenolformaldehid műgyanta 300 °C-ra szál-2 lítja a szálasanyágból készített hő- és hangszigetelő termék alkalmazhatósági határát. Zettwitz, S.: Ásványgyapot-gyártás és felhasználás Svédországban, Szüikáttechnika 2,22-24 (1967) cikkében leírja, hogy a svéd Rockwool cég 80 % bazaltból és 20 % salakból 1450-1500 °C-on kupolókemencében állít elő olvadékot. Ebből négytárcsás centrifugákkal maximum 15 % olvadékgyöngy tartalmú és 8 ß átlagos szálátmérőjű szálasanyagot állít elő 15 % szálazási veszteséggel. Az ásványgyapot- gyártás nyersanyagai — mint ismeretes lehetnek eruptív, üledékes vagy egyéb kőzetek is. Az egyes országokban előállított ásványgyapotok savassági száma általában 1,58-1,95 között változik. A Rockwool cég 2,44 savassági számú szálasanyagot állít elő adalékolt, átlag m 30 mm szemcseméretű bazaltból Kocsis G., Wojnárovits, L-né: Az ásványgyapot-gyártás nyersanyag bázisa, a nyersanyagok olvasztása és a szálképzés módszerei. Szüikáttechnika 2 1-5 (1971) cikke szerint. Goberis, S. J. :Erzeugung einer Schmelze für Mineral wolle in Wannen Öfen. Silikattechnik 28,(10)307-309 (1977) cikke szerint 1,3-1,8 savassági számú olvadékot állítottak elő márga és mészkő, lösz és mészkő, valamint cementpor, keramzitpor és homok meghatározott arányú keverékeiből. A kádkemencés olvasztáshoz a nyersanyagokat fő tömegükben 1-2 mm szemcseméretükre aprították. Az előállított szálasanyag pH < 5 mellett korrózióállónak bizonyult. Azbeszt cementek komponensének részben vagy egészben korrózióálló szálasanyaggal való helyettesítésére kidolgozott 3, 736, 162 173141
