173107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új androsztén származékok előállítására
SZABADALMI 173107 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: C 07 J 1/00 lÿçf Bejelentés napja: 1976. VIL1. (RE—595) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. VTI.28. Megjelent: 1979. IX. 20. Feltalálót k) : Tu la jdo nos : di. Agocs Pál Mihály, vegyész, 40%, Szeged, dr. Weisz Imre, vegyész, 40%, dr. Márffy Reanal Fiiiomvegy szergyár, Budapest Ferenc, vegyészmérnök, 10%, Gáli Gaszton, vegyészmérnök, 10%, Budapest Eljárás új androszténszármazékok előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás új androszténszármazékok előállítására. Az új vegyületek előnyösen használhatók fel kolesztrin-típusú folyékony kristályelegyek komponenseiként, illetve ilyenek előállításához intermedierként. A folyékony kristály jelenséget először a koleszterin-benzoát esetén figyelték meg (Monatsch. Chem. 9 1888, p. 421). Ezt követően felfedezték a folyékony kristályos tulajdonságot mutató anyagok több csoportját (GRAY, G.W.: Molecular Structures and the Properties of Liquid Crystals Acad Press, London —New York, 1962), és intenzív kutatás indult meg a jelenség okainak meghatározására, majd a folyékony kristályok hasznosítására is. A kutatók arra kerestek választ, hogy milyen szerkezeti sajátosságok, kötéstípusok esetén jön létre folyékony kristályos mezofázis. Először a koleszterin 30-hidroxil-csoportján hajtottak végre szubsztitúciókat, és nagyszámú vegyület előállításával bizonyították, hogy igen változatos kötési rendszerek kiépítése lehetséges, miközben az anyagok mutatják a koleszterikus mezofázisra jellemző tulajdonságokat (J.Chem.Soc. 1956, p.3733, Landolt—Bömstein, óJciadás, II/2a, 1960, p.266, Mol.Cryst. 2 1966, p.l, J-Phys.Chem. 74 1970, p.1545, Mol.Cryst. a. Liq. Cryst. 14 1971, p.319, ibid. 20 1973, p.77, ibid. 20 1973, p.87, Monatsch.Chem. 65 1934, p.141). Az eddig kialakított kötéstípusoknál a koleszterin 3/3-hidroxil-csoportját az alábbi szubsztituensekkel helyettesítették: klór, bróm, nitro-csoport, alkil-karboniloxi-, fenil-alkilén-karboniloxi-, alkoxi-fenilén-karboniloxi-, alkiloxi-karboniloxi-, alkoxi-alkilén-karbonil-oxi-, fenil-NH-karboniloxi (utóbbi fenilcsoportján p-szubsztituált is lehet), végül alkil-S-karboniloxi-csoport. Hamar ismeretessé vált az, hogy a kolesztrikus 5 mezofázisra jellemző szerkezet csak akkor alakulhat ki, ha a szteránváz gyűrűi végig transz anellációjúak, mert már az A/B cisz gyűrűkapcsolat is e sajátságok megszűnését eredményezi. Ugyancsak elmarad a mezomorf állapot, ha az A gyűrű a-állású a funkciós 10 csoport. A további kutatások arra irányultak, hogy a végig transz anellációjú szteránvázon milyen módosításokat lehet végrehajtani anélkül, hogy ez a koleszterikus mezofázis megszűnését vonná maga után. Számos egy 15 és két telítetlen kötést tartalmazó kolesztanol észter szintézisével kapcsolatban fény derült a váz kettős kötéseinek szerepére (Z.Natur. 5 1949, p.249). A kutatók a kettős kötések helyének változtatásával igyekeztek behatárolni a koleszterikus mezofázis 20 fellépésének lehetőségét (Liebig’s Ann. 603 1957, p.36, J.Org.Chem. 1958, p.l245). Mások a koleszterin 17-es oldalláncának hatását vizsgálták (Mol.Cryst. a.Liq.Cryst. 8 1960, p.417, ibid., 13 1971, p.243, 255, 271). Megállapították, hogy ezen oldalláncnak 25 legalább háromatomosnak kell lennie, és szükséges a 20-as helyzetű aszimmetrikus szénatom, továbbá e helyen nem lehet poláros atom (oxigén vagy nitrogén). Triterpénszármazékok vizsgálata során e vegyüle- 30 tek között számos — észter típusú — koleszterikus mezofázis tulajdonságot mutató anyagot találtak 173107
