173102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finomszemcsés termékek hőkezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173102 ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1974. IV.12. (PO—567) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1973. V.15. (P 23 24 519.4) Közzététel napja: 1978. VIII.28. Nemzetközi osztályozás: C 04 B 7/44 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. X.25. Feltalálót k) : dr. Weber Paul, mérnök, Oelde, Mollenkopf Ham, mérnök, Henning Kurt, mérnök, Neubeckum, Heinemann Otto, mérnök, Ennigerloh, Schmits Heinz-Herbert, mérnök, Rheda, Rother Wolfgang, mérnök, Stromberg, dr. Ritzmann Horst, oki. vegyész, Enniger, Würr Jürgen, oki. mérnök, Ennigerloh, Krützner Karl, technikus, Neubeckum, Schössler Werner, mérnök, Ahlen, Goldmann Wolf, oki. mérnök, Schepers Georg, oki. mérnök, Ennigerloh, Német Szövetségi Köztár-Tulajdonos: Polysius AG., Neubeckum, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés finomszemcsés termékek hőkezeléséhez 1 A találmány finomszemcsés termékek hőkezelésére alkalmas eljárásra vonatkozik, pl. cementnyersliszthez, amely egy előhevítőberendezésben a forgókemencéből vezetett forró füstgázokkal lesz előmelegítve és hevítve, majd pedig a forgókemencébenkészreégetve, amikoiis az előmelegítő legalább egy zónájában már előmelegített termék a gázáramból való leválasztás után egy sűrű anyagáram formájában, saját súlya folytán, az előmelegítő egy mélyebben fekvő zónájában kerül bevezetőre, ahol a termékáram az ellenirányú gázáramban eloszlik. A találmány továbbá ezen eljárás foganatosítására alkalmas berendezésre is vonatkozik. Cement, timföld, mész, magnezit, dolomit és hasonló termékek előállításánál a finomszemcsés termék hőkezelése gyakran olymódon történik, hogy a termdcet először egy, több ciklonból kialakított előmelegítőben a forgókemence füstgázaival előmelegítjük, mielőtt a termék a forgókemencében készreégetve ill. zsugorítva lesz. Ekkor a hőmunka nagyobb _0 része a forgókemencében megy végbe, míg az előmelegítőben az összes hőenergiának csak kisebb része vivődik át a termékre. A hőmunkának a forgókemencére és az előmelegítőre való ilyen megoszlása a műszaki ráfordítások szempontjából nem tekinthető ^ optimálisnak. Annak érdekében, hogy a forgókemencét keresztmetszetében és/vagy hosszában kisebbre lehessen méretezni, megkiséreltdc, hogy az előmelegítő és a forgókemence közé egy előtető zónát iktassanak be. Ebben az előhevített termék meglehetősen magas hőmérsékletre lesz hevítve, anélkül azonban, hogy ez 2 a termék a poralakú, folyékony szilárdanyagállapotából csökkentett fluiditás állapotába menjen át, ami a kezdődő szemcseeldurvulásra és az esetleges olvadási fázis képződésére vezethető vissza. Egy ilyen előégeg tőzóna kialakításával kapcsolatosan az a fő probléma, hogy előfeltétel a tüzelőanyagnak a termékhez rendkívül egyenletes módon történő odavezetése, mivel csak így kerülhető el az egyes termékrészecskék túlégetése és az ezzel együtíjáró hátrányok, mint a 1Q feltapadás, agglomerációképződés stb. Egy ismert eljárásnál ezt az előégető zónát egy, az égők által közvetlenül fűtött örvényréteggeí hozzák létre, innen kerül a termdc a forgókemencébe. Egy másik ismert eljárásnál égetőkamrát alkalmaz- 1 g nak, ahol a termát és a tüzelőanyag tangenciálisan lép be és ki. Ezen ismert megoldások hátránya abban jelentkezik, hogy az előégető zóna kialakítása tekintélyes műszaki ráfordításokat tesz szükségessé, ami által a forgókemencénél elérhető megtakarítás komoly része kárbavész. A találmány elé kitűzött, cd, hogy az említett hátrányok kiküszöbölése mellett egy a bevezetőnkben említett jellegű eljárást dolgozzunk ki, amely lehetővé teszi a kívánt egyenletes termelő kezelést az előégetőzónában egészen csekélymértékű apparativ ráfordítás mellett. A feladatot a találmány azáltal oldja meg, hogy a termékáramhoz, mielőtt az teljesen fel oszlana a gázáramban, finommegoszlású tüzelőanyagot adunk hozzá. Ilymódon a találmány szerinti eljárásnál felhasználjuk égetőtérként a már amúgyis meglévő gázvezetéket
