173090. lajstromszámú szabadalom • Digitális kimenetű rövidzárási árammérő
MAGYAR SZABADALMI 173090 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A -SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. XII. 31. (MA—2848) Nemzetközi osztályozás : w Közzététel napja: 1978. VIII. 28. G 01 R 13/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI ( . ] HIVATAL Megjelent: 1980. III. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Brosz Róbert 33%, Dr. Eppeldauer György 33%, old. villamosmérnökök, MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete, Dr. Schanda János okL fizikus, 17%, Budapest Urhegyi Károly né oki. vegyész, 17%, Budapest Digitális kimenetű rövidzárási árammérő 1 A találmány tárgya digitális kimenetű rövidzárási árammérő, előnyösen fényérzékelők fotoáramának nagy pontosságú mérésére. A rövidzárási — igen kis belső ellenállású árammérővel való — árammérés a méréstechnikában alapvetően fontos feladat, különösen fényérzékelők fotoáramának mérésénél, ahol a fényérzékelők széles tartományban való lineáris működtetése csak rövidzárási árammérő üzemmódban teljesíthető. Rövidzárási árammérésre áram-kompenzátor megoldások ismeretesek, amelyek vagy automatikusan pl. műveleti erősítős áramkompenzátor: Arch. Techn. Mess. Ind. Messtechn. 417. 237/1970 vagy kézi kiegyenlítéssel kompenzálják a mérendő áramot. Ezek kimenő jele villamos analóg jel, vagy elmozdulás, amelynek számjegyes formában való megjelenítése (a hibamentes, pontos és könnyű leolvashatóság érdekében) csak bonyolult átalakító alkalmazásával lehetséges, pl. feszültségfrekvencia átalakító áramkörrel. Ilyet ismertetnek a Tietze-Schenk: Analóg és digitális áramkörök vszakkönyv (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974) 511—513. oldalain. A műveleti erősítős áramkompenzátor, amely jelen ismereteink szerint a legalkalmasabb automatikus áramkompenzálásra, is rendelkezik az erősítő nem ideális voltából származó és az erősítőre ható változások (pl- a bemenetet lezáró hálózatok impedanciájának változása, hőmérsékletváltozás stb.) következtében fellépő null-hibákkal, amelyek jelentősen korlátozzák az árammérés pontosságát, ill. analógdigitális jelátalakítás esetén csökkentik a mérési ered-2 mény digitális kijelzésének felbontóképességét, a kijelezhető számjegyek számát, vagy járulékos hibát okoznak. A villamos analóg jel átalakítása is csak korlátozott pontossággal történhet, amelynek oka 5 csaknem mindig az átalakító analóg áramköreinek nem ideális voltából adódik. A példaként említett feszültség-frekvencia átalakítóban az ellenállás és kondenzátor segítségével felépített integrátor műveleti erősítőjének teljesítőképessége és null-hibáí a fő korlá- 10 tozók. A digitálissá átalakított jel számjegyes kiíratása leggyakrabban folytonos jelekkel működő, számlálót, számjegyenként ismétlődő tárolót, átkódolót és számjegyes kijelzőt tartalmazó kijelző-működtető áram- 15 kőnél történik. Ismert impulzusüzemben működtető áramkör is, ahol ugyanazon a kijelző-számkód vezetékeken időben bontva érkeznek az egyes helyi értékekhez tartozó számjegykódok, pl. Hewlett Packard Solid State Display and Optoelectronics Designer’s Cata- 2o log, 1973. július, 95—96. oldalak. Itt számjegyenként egy, újra cirkuláltató tolóregisztert alkalmaznak a közös átkódoló előtt, amelynek a szekvenciális vezérlést órajelgenerátor adja. Ezekre mint memóriaelemekre is szükség van, és egy kettőből egyet kiválasztó adatvá- 25 lasztó áramkört követnek, együttesen biztosítva a helyes kijelzőszegmens információ behatást. Az átkódoló BCD jelet alakít át — mivel a bejövő számjegy is BCD kódolt - a kijelzők hétszegmenses kódjára. A helyi érték vezérlése az órajelgenerátor által vezérelt 30 újabb tolóregiszterrel történik, amelyet a helyi érté-173090
