173066. lajstromszámú szabadalom • Berendezés feszültség alatt álló vezetékek érintésnélküli feszültségkémlelésére, különösen energia elosztó távvezetékeknél
MAGYAR SZABADALMI 173066 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A Bejelentés napja: 1975. IX. 16. (GA-1192) Nemzetközi osztályozás: G 01 R 19/16 Közzététel napja: 1978. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. IV. 30. "" l"11' ' 'm' ^ Gaál Lajos villamosmérnök, Papp István villamosmérnök, Budapest Berendezés feszültség alatt álló vezetékek érintésnélküli feszültségkémlelésére, különösen energiaelosztó távvezetékeknél 1 A találmány tárgya kisméretű, hordozható berendezés, mely vezetékek feszültség alatti helyzetének egyértelmű meghatározására szolgál, a vezeték érintése nélkül. Elektromos távvezetékek és nagyfeszültségű berendezések karbantartásánál, javításánál munkavédelmi előírások rögzítik, hogy a munka megkezdése előtt a vezetéket feszültségmentesíteni kell — erről meggyőződve — azt földelni szükséges. A feszültségmentes állapotról való meggyőződés egyik ilyen vizsgáló eszköze a védőellenállással ellátott glimmlámpa. 1 kV-on felül használható ilyen berendezés több méter hosszú rúdba van építve, amelynek használata és szállítása kényelmetlen. Hátránya továbbá, hogy használatánál vele a távvezetéket meg kell érinteni, tehát az oszlopra fel kell mászni. Esős, ködös időben a rúd felületén leromlik a szigetelési ellenállás, ezért ilyen alkalommal használata veszélyes. A feszültségkémlelő készülékek egy másik ismert csoportja az indukciós kapcsolat elvén műkö. dik. Ezeknél a vezetékben folyó áram mágneses tere a mérőkészülékben indukciós úton feszültséget geijeszt, amely feszültség vezérli az indikáló szervet. Előnye ezen készüléknek, hogy méréskor, illetve feszültségkémleléskor nem szükséges a vezetékkel való fémes összeköttetés, elegendő a vezetéket megközelíteni. Hátrányuk viszont az, hogy az érzékenységük - éppen az indukciós kapcsolat miatt - a vezetéken folyó árammal arányos így terheletlen vezetéken való indikálásánál, mivel csak szivárgó és ka-2 pacitív áram folyik, az érzékenység nagyon lecsökken. Előfordulhat az is, hogy a jelzés kiváltásához veszélyes távolságra kell megközelíteni a vezetéket. A feszültségkémlelő műszerek mellett meg kell említeni az ugyancsak ismert vezetékkutató műszereket is, mivel az esetek nagy többségében e műszerek kombináltak, azaz alkalmasak indukciós elven feszültségkémlelésre és beépített adógenerátoruk segítségével a vezeték helyének felkutatására. Ezen műszerek adó- és vevő részből állnak. Az adó általában az ipari frekvenciánál magasabb (esetleg több 10 kHz) frekvenciájú feszültséget gerjeszt, amelyet vagy fémesen kapcsolnak össze a keresendő vezeték egy ismert pontjával, vagy pedig induktív úton gerjesztik. A vevőkészülék keretantenna segítségével észleli a vezeték által gerjesztett mágneses teret, ily módon a vezeték nyomvonala felderíthető. Az indukciós elven működő, illetve az adó-vevővel dolgozó fenti műszerek ismertek, ilyen például a Csanda-Zalavári-Molnár-féle készülék. A felsorolt műszereknél, illetve eljárásoknál korszerűbbek azok a berendezések, illetve mérési módszerek, melyek a feszültség alatt levő vezeték elektromos erőterét érzékelik. Ilyet ismertet az NDK 49 910 sz. szabadalmi leírás. Ezek a készülékek a térerősséget egyetlen elektródával érzékelik, amelyen a megjelenő feszültség erősítőn keresztül a kijelzőszervet működteti. Az ilyen megoldások érzékenysége nagyon változó, mert a ké-5 10 15 20 25 30 173066
