172828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kausztikus magnéziumoxid brikettezésére
172828 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VI. 16. (MA—2698) Nemzetközi osztályozás: C 01 F 5/00 Közzététel napja: 1978. VII. 28. Megjelent: 1979. V. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Terényi Gyula old. vegyészmérnök, Magnézitipari Művek, Rumpler György old. vegyészmérnök, Budapest Budapest Eljárás kausztikus magnéziumoxid brikettezésére 1 A találmány tárgya eljárás magnéziumkarbonátokból, így magnéziumkarbonátból, bázikus magnéziumkarbonátból és hidrátjaikból előállított kausztikus magnéziumoxid brikettezésére. Ismeretes a különböző nyersanyagból előállított s brikettek készítése így pl. magnezitből vagy magnéziumhidroxidból, kausztikusan égetett természetes magnézitből, vagy alacsony hőmérsékleten MG(OH)2-ből előállított MgO-ból. Ezeknél 10—15% vizet adagolnak a keverékhez, mely vízben kötési io szilárdságot növelő adalékanyagként MgCl2-őt vagy MgS04-et oldanak. A brikettezést nagy nyomáson 600—1200 kg/cm2 hajtják végre egy lépcsőben. E módszerek azonban nem alkalmazhatók bázikus magnéziumkarbonát vagy MgC03-ból előálli- is tott MgO-ra vagy bázikus magnéziumkarbonátra, mivel a halmaz térfogatsúlyuk 80—400 g/Iiter, folyékonyságuk is rossz. Az alakos brikettprésekkel ugyanis csak 2-3-szoros térfogatsúlynövelést lehet elérni, mely nem elegendő a kívánt tömörségű és 20 szilárdságú 1,8-2,1 g/nd zsugorítású kiinduló anyagként. A találmány feladata újszerű brikettezési eljárás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot úgy oldjuk 25 meg, hogy a 0,08-0,40 g/mí térfogatsúlyú kiinduló anyagot első lépésként egy hengerpár eltérő kerületi sebességgel meghajtott hengerei között, adott esetben nedvesítve átgyúrjuk és 0,60-0,80 g/ml térfogatsúlyig előtömörítjük, majd második lépés- 30 2 ként alakos brikettprésen 1,80-2,10 g/ml térfogatsúlyúra sajtoljuk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője az, hogy az előtömörítő hengerpár hengereit 10-30%-os kerületi sebességeltéréssel hajtjuk meg, az előtömörítés előtt a kiinduló anyagba 10-20% vizet keverünk, a fölösleges vizet az anyagban lejátszódó kémiai reakciók reakcióhőjével párologtatjuk el, a brikettprésen 1000-3000 kp/cm, célszerűen 2000 kp/cm éknyomással sajtoljuk az anyagot. A brikettezés csak több lépcsőben hajtható végre úgy száraz, mint gyengén nedvesített állapotban, oly módon, hogy sima hengerpáron előtömörítjük az anyagot egy vagy két lépcsőben 0,6-0,8 g/nd halmaztérfogatsúlyra. A sima hengerpárt úgy kell kiképezni, hogy csak az egyik henger hajtott, a másik ehhez képest csak súrlódóerővel van meghajtva. Ezért a két henger kerületi sebessége egymástól legalább 10%-kal eltér, a súrlódással meghajtott henger rovására. Az ily módon keletkező firikciós hatás teszi lehetővé a 3-4-szeres előtömörítést és biztosítja a kívánt 0,6—0,8 g/ml halmaztérfogatsúlyt. Kis mennyiségű hidegvíz adagolása a tömörítőhatást fokozza pihentetéssel vagy anélkül az előtömörített anyagból 200 kg/cm élnyomású alakos brikettprésen előállítható a kívánt tömörségű 1,8-2,1 g/nd térfogatsúlyú brikett. A hidegen beadagolt víz egy része 2-3 óra múlva eltávolítható az elősajtolt vagy végjegesre sajtolt 172828
