172752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a timföldgyári vörösiszap nátriumtartalmának szelektív kinyerésére
MAGVAK népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172752 jÊÈ^Èk Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1976. X. 29. (AU—364) Közzététel napja: 1978. VII. 28. C 01 D 7/02, C 01 F 7/02 ORSZÁGOS /' TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IV. 30. Feltalálók: Tulajdonos: dr. Lakatos Tamás oki. vegyészmérnök 30%, dr. Miskei Mihály oki. vegyészmérnök 30%, dr. Szolnoki János mikrobiológus 20%, Budapest, Tóth Ferenc oki. vegyészmérnök 10%, Révész László oki. vegyész 10%, Almásfüzitő Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet 70%, Budapest, Almásfüzitői Timföldgyár 20%, Almásfüzitő, MTA Geokémiai Kutatólaboratórium 10%, Budapest ____ Eljárás a timföldgyári vörösiszap nátriumtartalmának szelektív kinyerésére 1 A találmány a timföldgyárakban képződő vörösiszap kötött nátriumtartalmának szelektív kinyerésére vonatkozik. A Bayer-rendszerű timföldgyártási eljárás vörösiszapja nagy mennyiségben képződő ipari mellékter- 5 mék, amelynek nagy vastartalma mellett számottevő a nátriumtartalma. A vörösiszap szárazanyagtartalmának 30—40%-a vas (ÜI)-oxid, ezért a vörösiszapot a vaskohászatban fel lehetne használni. A vörösiszap ipari méretű, gazdaságos hasznosítását 10 azonban ezideig nem sikerült megoldani, elsősorban nagy, 6-15%-os nátriumoxid-tartalma, másodsorban jelentős nedvességtartalma következtében. A nátriumoxid önmagában is értékes anyag, ezért kinyerése a vörösiszapból feltétlen célszerű. A timföld 15 előállításának ugyanis egyik jelentős gondja, hogy 1 tonna timföld előállítása 180—190 kg Na20 veszteséggel jár, és ennek visszanyerése állandóan aktuális feladat. A vörösiszap kohászati hasznosítását a nátriumoxid 20 akadályozza, mert jelenléte a kohósítást zavarja. A zavaró hatás elsősorban a vas kinyerésére használt kemence vagy nagyolvasztó falának idő előtti tönkremenetelében nyilvánul meg. A vörösiszap nátriumtartalmának kinyerésére eddig 25 pirometallurgiai módszereket használtak és a mésszel való kausztifikálást alkalmazták. Ilyen eljárásokat ismertet a 146434, 154 125, 161777 és 162 284 számú magyar szabadalmi leírás, valamint az alábbi irodalmi források: 30 2 Logomerac, V, G.: Vörösiszap komplex feldolgozása, Neue Hütte, 20.3. (1957) 145—148, Traitement des beues rouges, Industrie Minérale, 57, 8-9. (1975. IX.) 427, Lovasi J. és társai: A vörösiszap komplex feldolgozásának kérdése. Vesztnik Akademii Nauk Kaz. SzSzR, (1975) 1,30-33., Horváth, Gy. Illyés, J: A vörösiszap vastartalmának hasznosítási lehetőségei, Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, 108, 5 (1975) 203-207, Magyarosy, J., Kochis B: A hazai timföldgyári vörösiszapok hőenergia nélküli előkészítése kohóipari felhasználásra. Fémkut, közleményei, X. (1971) 73-81., Horváth Gy : Vanádium és titán kinyerésének vizsgálata a magyar bauxitok komplex feldolgozásában Fémkut. közleményei X. (1971) 61—71. és Cuccione E: Red-Mud a solid waste can now be converted to high-quality steel. Engineering and Mining Journal (1971. szept.) 136—138. A pirometallurgiai módszerek hátránya, hogy a nedvességtartalom eltávolításának kérdését nem oldják meg. Emiatt ezek az eljárások igen költségesek. További hátrányuk, hogy nem alkalmasak olyan vörösiszapok gazdaságos feldolgozására, amelyek nátrium-tartalma viszonylag nagy. A mésszel való kausztifikálás révén visszanyerhető a vörösiszap nátriumtartalmának egy része. Ez az eljárás azonban meglehetősen csekély eredménnyel 172752
