172572. lajstromszámú szabadalom • Csupaszító készülékelem műanyagszigetelésű huzalvégek csupaszítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172572 ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1974. XI. 01. (BE—1210) Közzététel napja: 1978. IV. 28. Nemzetközi osztályozás: H 02 G 1/12 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. III. 31. CZD Feltaláló: Tulajdonos: Bartha József technikus, Tatabánya BHG Híratástechnikai Vállalat, Budapest Csupaszító készülékelein műanyagszigetelésű huzalvégek csupaszítására 1 A híradástechnikai, az elektronikai iparban az áramkörök összeköttetésének létrehozására a szigetelt huzallal való kábelezés használatos. A szigetelt huzallal való összeköttetés még az egyre inkább teret hódító nyomtatott áramköri s lemezek alkalmazásával kapcsolatban is szükséges, mivel az egyes nyomtatott áramkörű lapok közötti összeköttetés nagyrészt — dugaszolható csatlakozó elemek közbeiktatásával - csak így biztosítható. 10 A szigetelt huzalok csatlakozási pontokhoz való vezetőképes kapcsolására számos megoldás használatos, azonban ezek nagy része a huzalvégek csupaszítását is igényli. A huzalcsupaszítás ismert módszerei két nagy csoportba sorolhatók: IS — termikus módszer — mechanikus módszer Az előbbinél a csupaszítást melegített vágóéles, vagy fűtőszálas eszközzel végzik, az utóbbinál a csupaszítást mechanikus fogó, vágó és húzóelemek- 20 kel végzik, amelyek mozgatására ugyancsak mechanikus, pneumatikus, elektromos vagy ezek kombinációival létrehozott mozgató rendszereket használnak. A termikus módszer általában előnyösebb a 25 mechanikaival szemben, mivel az utóbbinál inkább fennáll a vezetőér megsérülésének veszélye. A termikus módszer a legkorszerűbb, különlegesen nagy hőáüóságú szigetelőanyagok (Teflon, Kapton) esetben egyáltalán nem használható. 30 2 A két rendszer közül azonban az előnyben részesítést és alkalmazást a helyi körülmények határozzák meg. Jelenleg még általánosabban használt eljárás a mechanikai jellegű műveletekkel és eszközökkel végzett csupaszítás. A mechanikus csupaszító készülékek közül azok a jók, amelyek megfogják a maradó és az eltávoh'tandó szigetelést, a kettő között bemetszést végeznek és a megfogott részeket egymástól eltávolítják. Közös hátrányuk a következő: A bemetszést végző kés ütköztetése (az élek közelítési távolságának beállítása) magán a készüléken belül történik, aminek következtében a rendszer kényes, elállítódás veszélyes, helytelen beállítás esetén pedig vagy megsérti a vezetőeret vagy nem végez elég mély bemetszést és lehúzás után a maradó szigetelés cakkos lesz. Kényesek ezek a rendszerek és a két vágóéi azonos síkban való összevezetésére. Minden huzalmérethez külön beállítás szükséges, még akkor is, ha a szigetelő réteg vastagsága azonos. E hibák lehetőségének csökkentésére olyan kialakítások is ismeretesek, melyeknél a vágóéleket ék alakban vagy félkör alakban készítik el. Ez utóbbiaknál a vágóéi belső sugara megegyezik a huzalér sugarával. Az ilyen kialakítású vágóélek a beállításra még fokozottabban érzékenyek mint az egyes vágóélek és helytelen beállítás esetén azoknál súlyosabb sérülést okoznak a huzaléren. 172572
