172563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és plazmagenerátor szilárd építőelemek felületi megömlesztésére
MAGTAB NEPKOZTAKSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 172563 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Síi Bejelentés napja: 1975.1. 27. (VI—1026) B 28 B 11/08, H 05 H 1/00 Közzététel napja: 1978. IV. 28. OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. III. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Bóday Ottó oki. villamosmérnök 10%, Erdős József oki. villamos üzem- Villamosipari Kutató Intézet, mérnök 5%, Hajdú Bálint gépésztechnikus 5%, Kékesi Nándor oki. építész- Budapest mérnök 20%, Krajcsovics Ferenc oki. vegyészmérnök 15%, dr. Mocsary József oki. villamosmérnök 10%, dr. Néveri István oki. villamosmérnök 10%, Szommer Pál oki. gépészmérnök 5%, Vajda László oki. mérnök 5%, Valtinyi Dániel oki. vegyészmérnök 10%, Varga Ákos oki. bányatechnikus 5%, Budapest Eljárás és plazmagenerátor szilárd építőelemek felületi megömlesztésére 1 A találmány tárgya eljárás és plazmagenerátor szilárd építőelemek felületi megömlesztésére. Ilyen szilárd építőelemek például a házgyári betonpanelek, a kohóhabsalak nagyblokkok, téglák stb. Az építőipar növekvő igényeinek kielégítésére egyre inkább előtérbe kerül az előregyártott építőelemek alkalmazása. Az építőelemek felületének kialakítására jelenleg alkalmazott módszerek a sorozatgyártási technológia igényei, az élettartam, valamint az esztétikai követelmények szempontjából nem 10 kielégítőek. Már évek óta folynak kísérletek az építőelemek felületén üvegszerű felületi rétegek kialakítására, amellyel a fenti hiányosságok kiküszöbölhetők lennének. A megömlesztéshez szükséges hő közlésére oxigéndissousgáz láng és villamos 15 ív alkalmazásával kísérleteztek, azonban ezek az eljárások igen hosszadalmas és költséges megoldást eredményeztek, amely a nagyüzemi sorozatgyártás igényeit nem tudta kielégíteni. Ezekkel a módszerekkel ugyanis csak néhány ezer fokos hőmérsék- 20 letet lehet biztosítani és ezért egy elfogadható minőségű megömlesztett felület kialakításához hosszú ideig kell a hőforrást a felület egy-egy pontján tartani. így a megömlesztés maga is hosszú ideig tart, az eljárás igen drága és hatásfoka is 25 rossz, tekintettel arra, hogy az épületelem viszonylag nagy mélységben átmelegszik. A villamos ívvel történő megömlesztés elvileg lényegesen jobb megoldást ad, mint az oxigén-dissousgáz lánggal dolgozó eljárás, mivel megfelelő 30 2 áramerősség esetén az ívoszlop tengelyében több 10 000 K°-os hőmérséklet is fellép. A gyakorlatban azonban csak a pár ezer fokos ívpalástot lehet közvetlenül érintkezésbe hozni a megömlesztendő 5 felülettel. Példaképpen megemlítjük a 162 488 számú (SO—969 alapszámú) szabadalom szerinti eljárást, amely nagyfeszültségű villamos ív felhasználásával kísérelte meg építőelemek felületének beégetését. Az eljárás hátránya a fentieken túlmenően az üzemeléshez szükséges nagyfeszültség biztosítása, a nagyfeszültség alkalmazásából adódó munkavédelmi előírások betartásának nehézsége és az a tény, hogy a hosszú és lobogó villamos ívet nem lehet a megömlesztendő felülettel tetszés szerinti irányból érintkezésbe hozni. További hátrány, hogy az ívoszlopnak csak egy része érintkezhet közvetlenül a megmunkálandó felülettel, ami kedvezőtlen hatásfokot eredményez, az ív stabilizálására különleges eljárások szükségesek és panelváltáskor mindig fennáll a villamos ív kialvásának veszélye. így a villamos ív alkalmazása sem vezetett sorozatgyártásra alkalmas technológiai eljáráshoz. A találmány szerinti eljárás igen egyszerű és gazdaságos módon biztosítja az építőelemek felületének megömlesztését az eddig ismert eljárásoknál tapasztalható hátrányok kiküszöbölése mellett. Az eljárás közvetlenül beilleszthető a házgyári építőelemek sorozatgyártásának technológiai rendjébe, sőt az eddigi gyártási idő lerövidítését teszi lehetővé. 172563
