172558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidos keményítő oldat előállítására

MAGTAB

népköztársaság

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

172558

Bejelentés napja: 1976. XII. 30. (TE-868)

Nemzetközi osztályozás: D 06 M 15/00,

W

Közzététel napja: 1978. IV. 28.

C 13 L 1/08

i»n 'na ■■

ORSZÁGOS

.<»»•_ .**' J

TALÁLMÁNYI

Megjelent: 1979. III. 31.

V\ J

HIVATAL

! . 1 j 1 1 a I

Feltalálók: Tulajdonos:

Kovács János vegyészmérnök 60%, Bercsényi L. György Textilipari Kutató Intézet, Budapest

vegyészmérnök 40%, Budapest

Eljárás karbamidos keményítő oldat előállítására

1

A találmány tárgya eljárás viszkózus keményítő oldat előállítására, a természetes keményítőnek karbamid, vagy tiokarbamid koncentrált vizes oldatával való kezelése útján. Az így előállított termék nyomósűrítőként, appretáló- és irezőanyagként 5 kerül felhasználásra.

A textiliparban ma is nagy mennyiségben használják fel a búza-, a kukorica- és a burgonyakeményítő főzeteit és módosított származékait nyomósűrítőként, appretálásra és irezőanyagként. 10

A keményítő főzetek olcsók, de sok a hátrányos tulajdonságuk: viszkozitásuk erősen függ a főzési időtől, a hőmérséklettől és a feltárószertől, viszonylag nagy koncentrációban kell használni 15 őket, lehűlve gyorsan kocsonyásodnak, sokáig nem tárolhatók, mert állás közben öregedésre, szinerézisre és romlásra hajlamosak, a keményítő sűrít ők nyomás és színezék rögzítés után a szövetből nem moshatók ki teljesen, nehéz a keményítővel irezett 20 pamutfonalak egyenletes irtelenítése.

A keményítő vízoldhatóságának, öregedésállóságának, eltarthatóságának, nyomási, appretálási és irezési tulajdonságainak javítására fizikái és kémiai módszerek ismeretesek. 25

Az ilyen célú módosítás viszonylag egyszerűen végezhető el az előduzzasztott keményítő szárításával, a keményítő pörkölésével, oxidálásával, tömény lúgos duzzasztásával vagy foszfát-keményítő készítésével. 30

2

Az ezekkel az eljárásokkal készült keményítők vízben oldhatók és hosszabb-rövidebb ideig tárolhatók, de közös hátrányuk, hogy nagy koncentrációban kell használni őket, a szálon merev és könnyen repedező filmet képeznek.

[Csapó T.: Pamutipar 2. sz. 38—57 (1974),

Daron Z.: Ind. Text. Paris 2. sz. 110-117 (1973) Kovács J.-Zeisel I-né.: Magyar Textiltechnika 12.

645-650 (1971),

Ramaszéder K.: Pamutipar 2. sz. 43-70 (1971).

A keményítő módosítását bonyolultabban, nyomás alatti berendezésekben, magas hőmérsékleten és nagyobb költséggel végzik, amikor a hidroxilcsoportjait éteresítik vagy észteresitik. Elteljedt a burgonyakeményitő módosítása.

A textilipari célokra használt keményítőéterek előnye, hogy hidegen duzzadnak, hátránya, hogy drága import anyagok, viszkozitásuk állás közben erősen csökken, mert a baktériumok depolimerizálják őket.

[Baur C.: Teinture et Apprêts 2. 820 (1973), Hebeish A.: Amer. Dyest. Rep. 2. 28-38 (1973)].

A találmány célja a fenti hátrányok csökkentésével, olyan eljárás kidolgozása, amely egyszerűen és olcsó módon teszi lehetővé a természetes keményítő duzzasztását és módosítását.

172558