172509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a földfelszín alatti talajrétegekben repedések és üregek kimutatására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI találmány 172509 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1971. VIII. 04. (OA—473) G01 VI1/00 Közzététel napja: 1978. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979.1. 31. 1 x * » .1L •. » a ! Feltaláló: Tulajdonos: Markó László geofizikus mérnök, Budapest Országos Kőolaj- és Gázipari ^Tröszt Dunántúli Kutató és Feltáró Özem, Nagykanizsa Eljárás és berendezés a földfelszín alatti talajrétegekben repedések és üregek kimutatására 1 A kőolaj- és földgáztermelés, valamint a mélységi vizek kitermelése szempontjából nagy jelentősége van az olyan kőzetrétegeknek, amelyekben a megfelelő (elsődleges) porozitással rendelkező kőzet (a kőzetblokk) kitermelhető anyagot nem 5 tartalmaz, azonban a kőzetben levő repedések, egymással kapcsolódó üregek jelentős mennyiségű kitermelhető anyagot foglalnak magukba. A repedések, üregek, járatok és más hasonlók össztérfogathoz viszonyított térfogatát másodlagos 10 porozitásnak nevezzük. Az ilyen másodlagos porozitású kőzeteknél a talajfizikai jellemzők értelmezése során külön számolunk a kőzetmátrix saját elsődleges porozitásúval, és külön a másodlagos porozitással. 15 E kőzetrétegek felderítése és felismerése a kitermelhető készletek miatt nagyfontosságú kérdés, azonban nem megoldott. Az ismeretes eszközök (akusztikus paraméter-szelvény, mikroszeizmogram, lyuk-televíziós kamera, optikai käme- 20 ra, lyukfal-lenyomat készítő packer) kellő megoldást nem jelent. Ugyanis a repedezett, üreges, karbonátos tárolókőzetek és a kútviszonyok igen változatosak, a hézagrendszerek úgy geometriai, mint genodikai szempontból eltérőek és szeszélye- 25 sen változók lehetnek. Ezenfelül az említett eszközök drágák, alkalmazásuk költséges, a mérési idő hosszú és a kidolgozott mérési módszer egy adott területen, vagy adott tárolótípus mellett használhatók csupán. 30 2 Az ismert laterológ szelvényezéssel a talajszelvény fajlagos villamos ellenállását mérik. Az eljárás érzékeny a kőzetben levő repedésekben, de nem teszi lehetővé azok mennyiségi elemzését, mivel a fajlagos ellenállásváltozásokat nem szelektálja okozók szerint. Az ismert neutron szelvényezésnél szondából kisugárzott nagyenergiájú neutronok a kőzet porozitásútól függő sugarú gömbfelületen lelassulva hőneutronná alakulnak, és ez a gömbfelület szekunder sugárzást bocsát ki. Ennek a sugárzásnak a neutronforrástól meghatározott távolságban elrendezett érzékelőbe csapódó részét regisztrálják. Az eljárással a teljes porozitásra jellemző érték nyerhető. Repedések és kapcsolódó üregek az eljárással nem mutathatók ki. A fenti eljárások tehát a karbonátos kőzetek repedései és üregei által képviselt hézagtér (másodlagos porozitás) nagyságának jellemzésére nem alkalmasak. Célunk a találmánnyal karbonátos kőzetek repedezett zónáinak kimutatására és a repedések, üregek által képviselt hézagtér jellemzésére alkalmas eljárás és berendezés létrehozása. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy mivel a kőzet fajlagos ellenállását mérő laterológ szelvény a hézagrendszer szerkezetére, tehát a hasadékosságra és repedezettségre érzékeny eszköz, míg a neutron szelvény nem így a megfelelően összetranszformált laterológ és 172509
