172457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás körfolyamatos őrlőberendezések optimum szabályozására

MAGVAS NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172457 Bejelentés napja: 1975. X. 01. (CE-1057) Nemzetközi osztályozás: G 05 B 13/00, B 02 C 25/00 Közzététel napja: 1978. III. 28. Megjelent: 1979.1. 31. Feltalálók: dr. Csáki Frigyes oki. mérnök, akadémikus 14%, Csordás Zoltán oki. mérnök 14%, Hilger Miklós fejlesztő' mérnök 14%, Hamikus Ferenc fejlesztő mérnök 14%, dr. Reviczky László oki. mérnök, kandidátus 14%, Budapest, Kolostori János mérnök 16%, Vác, Udvardi Iván fejlesztő mérnök 14%, Budapest Tulajdonos: Cement és Mészművek. Vác 60%, Villamos Automatika Intézet, 40%. Budapest Eljárás körfolyamatos őrló'berendezések optimumszabályozására 1 2 A találmány tárgya eljárás körfolyamatos őrlő­­berendezések optimumszabályozására ahol a körfo­lyamat során az őrlőberendezésbe beadott anyagot az őrlőberendezéssel megőröljük, a megőrölt anyag szemcsefinomság szerinti szeparálásával végterméket 5 és darát hozunk létre, a darát visszavezetjük az őrlőberendezés bemenetére és a feladott új anyag, valamint a visszavezetett dara együttes mennyi­ségét, amely a beadott anyagot képezi, bemeneti szabályozóval állandó értékre szabályozzuk. 10 Körfolyamatos őrlőberendezéseknél az optimali­zálás célja előírt minőségű és minimális költségű anyagkeverék előállítása. Üzemi mérések és gyakor­lati tapasztalatok alapján ismeretes az a tény, hogy 15 golyós őrlőmalmoknál az energiafelhasználás nem függ lényegesen az őrölt anyag mennyiségétől, mi­vel nagy a rendszer saját tömege, tehetetlensége, és közel állandó az üzemi fordulatszám. Ebből követ­kezik, hogy a fajlagos költségek minimalizálása az 20 őrölt anyag mennyiségének maximalizálásával ér­hető el. Az optimalizálás tehát a maximális vég­termék előállítását jelenti. Az őrlőberendezések egyenletes, az optimumhoz 25 lehetőleg közeli munkapontban történő üzemel­tetése érdekében már különböző szabályozási mód­szerek ismertek. Az ismert malomszabályozási módok közül a megoldások két nagy csoportba sorolhatók: 30 — a töltési fok közvetett (például malomzaj. differenciálnyomás, stb.) módon történő érzéke­lésén alapuló szabályozások.- a körfolyamat mennyiségének, például dara­mennyiség, malomtermékmennyiség, késztermék­mennyiség alapján történő szabályozása. Az ismert módszerek közül a legrégibb a malom őrölt és ó'rlendő anyaggal való töltöttségi fokának szabályozása, amelyet minden különleges mérő­eszköz nélkül a molnár hajt végre. A molnár a malomzajt érzékeli és tapasztalatának megfelelően megfelelő beavatkozásokat hajt végre. A technika fejlődésével a molnár fülének szerepét hangerős­­ségérzékelő berendezés (űn. elektromos fül) vette át, de a feladott új anyag mennyiségének változ­tatása továbbra is kézzel történt. A változtatás mértéke, és ezzel az optimum megközelítési foka még mindig a molnár tapasztalatától függött. Ezt a módszert olyan mérés- és műszertechnikai módosí­tások követték, amelyeknek a malompáncélzaton keletkező zaj biztos érzékelése, erősítése, és to­vábbítása volt az elsődleges célja. A gyakorlatban többszörösen igazolt tény, hogy a malomban keletkezett hang intenzitása és frek­venciája fordított arányban van a benne levő anyag mennyiségével azaz a malom töltöttségi fokával. A csupán elektromos fül segítségével érzékelt töltött­ségi fokváltozáson alapuló maiomszabáiyozás ön­magában még akkor sem kielégítő, ha a durva és a 172457

Next

/
Oldalképek
Tartalom