172457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás körfolyamatos őrlőberendezések optimum szabályozására
MAGVAS NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172457 Bejelentés napja: 1975. X. 01. (CE-1057) Nemzetközi osztályozás: G 05 B 13/00, B 02 C 25/00 Közzététel napja: 1978. III. 28. Megjelent: 1979.1. 31. Feltalálók: dr. Csáki Frigyes oki. mérnök, akadémikus 14%, Csordás Zoltán oki. mérnök 14%, Hilger Miklós fejlesztő' mérnök 14%, Hamikus Ferenc fejlesztő mérnök 14%, dr. Reviczky László oki. mérnök, kandidátus 14%, Budapest, Kolostori János mérnök 16%, Vác, Udvardi Iván fejlesztő mérnök 14%, Budapest Tulajdonos: Cement és Mészművek. Vác 60%, Villamos Automatika Intézet, 40%. Budapest Eljárás körfolyamatos őrló'berendezések optimumszabályozására 1 2 A találmány tárgya eljárás körfolyamatos őrlőberendezések optimumszabályozására ahol a körfolyamat során az őrlőberendezésbe beadott anyagot az őrlőberendezéssel megőröljük, a megőrölt anyag szemcsefinomság szerinti szeparálásával végterméket 5 és darát hozunk létre, a darát visszavezetjük az őrlőberendezés bemenetére és a feladott új anyag, valamint a visszavezetett dara együttes mennyiségét, amely a beadott anyagot képezi, bemeneti szabályozóval állandó értékre szabályozzuk. 10 Körfolyamatos őrlőberendezéseknél az optimalizálás célja előírt minőségű és minimális költségű anyagkeverék előállítása. Üzemi mérések és gyakorlati tapasztalatok alapján ismeretes az a tény, hogy 15 golyós őrlőmalmoknál az energiafelhasználás nem függ lényegesen az őrölt anyag mennyiségétől, mivel nagy a rendszer saját tömege, tehetetlensége, és közel állandó az üzemi fordulatszám. Ebből következik, hogy a fajlagos költségek minimalizálása az 20 őrölt anyag mennyiségének maximalizálásával érhető el. Az optimalizálás tehát a maximális végtermék előállítását jelenti. Az őrlőberendezések egyenletes, az optimumhoz 25 lehetőleg közeli munkapontban történő üzemeltetése érdekében már különböző szabályozási módszerek ismertek. Az ismert malomszabályozási módok közül a megoldások két nagy csoportba sorolhatók: 30 — a töltési fok közvetett (például malomzaj. differenciálnyomás, stb.) módon történő érzékelésén alapuló szabályozások.- a körfolyamat mennyiségének, például daramennyiség, malomtermékmennyiség, késztermékmennyiség alapján történő szabályozása. Az ismert módszerek közül a legrégibb a malom őrölt és ó'rlendő anyaggal való töltöttségi fokának szabályozása, amelyet minden különleges mérőeszköz nélkül a molnár hajt végre. A molnár a malomzajt érzékeli és tapasztalatának megfelelően megfelelő beavatkozásokat hajt végre. A technika fejlődésével a molnár fülének szerepét hangerősségérzékelő berendezés (űn. elektromos fül) vette át, de a feladott új anyag mennyiségének változtatása továbbra is kézzel történt. A változtatás mértéke, és ezzel az optimum megközelítési foka még mindig a molnár tapasztalatától függött. Ezt a módszert olyan mérés- és műszertechnikai módosítások követték, amelyeknek a malompáncélzaton keletkező zaj biztos érzékelése, erősítése, és továbbítása volt az elsődleges célja. A gyakorlatban többszörösen igazolt tény, hogy a malomban keletkezett hang intenzitása és frekvenciája fordított arányban van a benne levő anyag mennyiségével azaz a malom töltöttségi fokával. A csupán elektromos fül segítségével érzékelt töltöttségi fokváltozáson alapuló maiomszabáiyozás önmagában még akkor sem kielégítő, ha a durva és a 172457
