172420. lajstromszámú szabadalom • Szcintillációs kamera

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172420 Bejelentés napja: 1975.XI.25. (SE—1805) Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok: 1974. XI.27. Nemzetközi osztályozás: G 01 T 5/08 A 61 B 6/00 (527 547) / ' ff W ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. III.28. TALÁLMÁNYI-• - -­HIVATAL Megjelent: 1979.XII.15. Feltalálóik): Tulajdonos. Arseneau Roger Edward, villamosmérnök, Arlington Heights G.D. Serarle and Co Chicago, Illinois, Illinois, Amerikai Egyesült Államok ’ Amerikai Egyesült Államok Szcintillációs kamera 1 A találmány tárgya szcintillációs kamera, amelyet elsó'sorban a klinikai orvosi diagnózisban használnak tumorok,belső sérülések, stb. lokalizálására. Ilyen típusú szcintillációs kamerát ismertet Hal 0. Anger a 3 011 057 lajstromszámú amerikai szabadal- 5 mi leírásban. Azóta ez a szcintillációs kamera az orvosi gyakorlatban széles körben elterjedt dagana­tok, belső sérülések és vérömlenyek diagnosztizálására és lokalizálására. Az ismert kialakítású szcintillációs kamerák olyan 1 q fényérzékelő elrendezést használnak, amely az általá­ban talliummal aktivált nátriumjodid anyagú szcintil­lációs kristályt egymást átlapoló szegmensekben fi­gyeli. A szcintillációs kristályt érő sugárzásnak megha­tározott kvantumára a fényérzácelők villamos impul- 1 5 zusokat keltenek. Ezeket az impulzusokat helyzet­­megfiatározó jelfeldolgozó áramkörök dolgozzák fel, amelyek meghatározzák a kristályt valamely megha­tározott energiasávban érő sugárzás relatív helyzetét. A helyzetmeghatározó jelfeldolgozó áramkör ezért 20 olyan felépítésű, hogy a különböző érzékelt rádióak­tív jelenségekből származó impulzusok feldolgozása szükségszerűen egymás után történik. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg csak egy sugárzási kvantumból eredő impulzusokat tud fogadni és feldolgozni. Tekintettel 25 arra, hogy az impulzusok feldolgozása meghatározott időtartamot igényel, ezért eme időtartam alatt keltett újabb impulzusok elvesznek, mivel a jelfeldolgozó áramkör nem képes fogadni őket. Következésképpen a rádióaktív jelenségek egy részéből származó infor- 3Q máció pótolhatatlan módon elveszik. Sok esetben az elveszett információ kompenzálására a klinikai vizsgá-172420 2 lat tartamát szokták növelni. Az információ veszteség azonban növekszik azzal a sebességgel, amellyel a szcintillációs kristály sugárzási kvantumait érzékelik. Másszóval az információ veszteség százalékos aránya a rádióaktívítás szintjével növekszik. A másodpercen­ként 100 000 számlálási sebességen felül a szokásos szcintillációs kamera rendszerek túltelítődnek és meg­szűnnek működnek. Azt a véges időtartamot, amely alatt a helyzetmeghatározó jelfeldolgozó áramkör nem képes feldolgozni az újabb rádióaktív jelenségek­ből számlázó impulzusokat, holtidőnek nevezik. Ez a holtidő a szokásos kereskedelmi szcintillációs kame­rákban mindegyik észlelt rádióaktív jelenségre azonos éskb.2,5 yus nagyságrendű. A találmány megalkotásakor célul tűztük ki ennek a holtidőnek csökkentését. A találmány tehát szcintillációs kamera, amelyben egy szcintillációs kristály részeihez képest átlapolva elhelyezett, a szcintillációs - kristályt érő sugárzási kvantumokra villamos impulzusokat előállító fényér­zékelők és az előállított villamos impulzusok alapján adott energiatartományba eső érzékelt sugárzási kvan­tumok relatív helyzetét meghatározó jelfeldolgozó áramkör van. A szcintillációs kamerát a találmány szerint az jellemzi, hogy a jelfeldolgozó áramkörnek több egymás után csatlakoztatott, a villamos impulzu­sokat külön-külön feldolgozó közbenső jeltároló fo­kozata van. Ezáltal a feldolgozás sebességét lehet növelni, abban az esetben, amikor a szcintillációs kristály által érzékelt sugárzási kvantumok száma statisztikus ingadozást mutat. A feldolgozási sebesség növelése a kamera érzékenységének csökkenése nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom