172386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aktív elektroozmótikus falszárításhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172386 Bejelentés napja: 1975. VIII.4. (KA—1445) Nemzetközi osztályozás. F 26 B 3/34 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978.11.28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. XII.15. Kafka Nándor, oki. villamosmérnök, Budapest Eljárás és berendezés aktív elektroozmotikus falszárításhoz 1 A találmány tárgya, eljárás és berendezés az eljárás foganatosítására, vizes, és nedves falak aktív elektroozmotikus falszárításához. Az eljárásnál a falba és földbe elektródákat helyezünk el és a fal szárítását az elektródára kapcsolt feszültség segítségéve] végezzük 5 el. Az épületfelújítások során a legtöbb problémát és nehézséget okozó munka az épület falainak tartós kiszárítása. Ezen célra számos megoldást dolgoztak ki, amelyek közül a gyakorlatban, — a megromlott 10 szigetelésű, vagy szigetelés nélkül épített falazat tartós kiszárításához, - a leggyakrabban az elektroozmózis elvén alapuló eljárásokat alkalmazzák. Az elektroozmózis elvén alapuló eljárásoknál azt a j 5 fizikai folyamatot használják ki hogy az építőanyagok belsejében, — az építőanyag és az építőanyagban lévő kapillárisokban felgyülemlett folyadék fázishatárán - elektromos kettős réteg alakul ki, amelyben az építőanyag, mint szilárd fázis rendszerint negatív, a 20 folyadék pedig, mint folyékony fázis, pozitív töltéssel rendelkezik. A fal kapillárisaiban felfelé áramló folyadék, (többnyire oldott sókat is tartalmazó víz) teMt pozitív töltésű ionok egyirányú, folyamatos mozgása. A folyadék ionokat a kapillárisokban történő mozgá- 25 sa elektromos áramot is képes létrehozni, amely a falban mérhető potenciálkülönbséget hoz létre. Ezt az irodalom áramlási potenciának nevezi. A töltött folyadékrészecskék (ionok) áramlásának befolyásolására két egyszerű lehetőség adódik, egyrészt az g0 áramlási potenciál rövidre zárásával, másrészt egy rákényszerített külső feszültség segítségével. Ezt a két 172386 2 megoldást az irodalom passzív, illetve aktív elektroozmotikus eljárásnak nevezi. A passzív elektroozmotikus falszárítási eljárásnál a falba és a földbe elektródákat ágyaznak, be amely elektródák között potenciál különbség mérhető. Ezen potenciálkülönbség nagysága néhányszor tiz mV és pár száz mV között változhat. Az eljárásnál a két elektródarendszert fémesen összekötik, és ezáltal a falban kialakult áramlási potenciált rövidre zárják. Ez az eljárás csupán a kapillárisokban felfelé áramló folyadékrészecskék sebességét csökkenti, de az áramlás irányát megfordítani nem képes. Az aktív elektroozmotikus eljárásnál a falba és a földbe (vagy a fal alapjába) ugyancsak elektródákat ágyaznak be. Ezen eljárásnál a két elektródát nem kötik közvetlenül össze, hanem a két elektróda közé külső egyenáramú áramfonást kapcsolnak, mégpedig olyan polaritással, hogy az a falban áramló töltött folyadékrészecskék eredeti mozgási irányát megfordítsa. Az aktív eljárások közé lehet számítani a kémiai elektromos elemek elvén működő szárító eljárásokat is, amelyeknél a fémek potenciálsorát kihasználva két különböző fémből készült elektróda rendszert ágyazunk a falba, illetve a földbe, és az üy módon keletkezett villamos áramforrás áramát használjuk fel a folyadékrészecskék áramlási irányának megfordítására. Dyen pl.: a magnézium és alumínium anódos, galvánelemes eljárás. Minkét rendszernek ismertek az előnyei, illetve hátrányai. A passzív eljárás előnye, hogy külső áramforrást nem igényel, viszont lényeges hátránya
