172334. lajstromszámú szabadalom • Adagolószerkezet, különösen szemcsés anyagok adagolására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172334 Bejelentés napja: 1975. V. 20. (BU—763) Nemzetközi osztályozás : B 65 G 33/00 Közzététel napja: 1973. IIT. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. //VY ’•■HL" t JV, V; X,, / J . i à 1: t Feltalálók: Tulajdonos: dr. Gál Sándor vegyészmérnök, 20%, Pokol György Budapesti Műszaki Egyetem, vegyészmérnök, 15%, Sztatisz Janisz vegyész- Budapest mérnök, 20%, Muráti József elketroműszerész, 20%, Pungor Ernő vegyész, 10%, Zolnay Jenő vegyésztechnikus, 15%, Budapest Adagoló szerkezet, különösen szemcsés anyagok adagolására 1 A találmány tárgya adagoló szerkezet, különösen szemcsés anyagok adagolására. Mint ismeretes, számos ipari eljárásban szükség van különféle porok vagy granulátumok pontos, egyenletes és széles tartományban beállítható, illetőleg szabályozható adagolására. Ilyen ipari eljárásokat alkalmaznak például a mosószeriparban, takarmánykészítéshez, folyamatos reaktorokban, a gyógyszeriparban stb. Gyakran igen kis mennyiségeket kell folyamatosan és nagyon pontosan szabályozva adagolni. Erre a célra mind ez ideig egyrészt csigás és cellás adagolókat, másrészt léglazításos (aerációs) csatornákat alkalmaznak. Mindkét ismert megoldásnál azonban nehézségeket okoz, ha az adagolást kis adagolási sebességgel kell foganatosítani, mert ilyenkor a szállítási teljesítmény már ingadozóvá válik. Különösen áll ez a tapadásra hajlamos anyagok esetén. Ehhez járul, hogy kiskeresztmetszetű szállítás esetén az eldugulás veszélyével is számolni kell. A tapadás oka elsősorban a berendezésben föllépő nyomó- és dörzsölő hatás. De nehézséget okoz a koptató hatású kemény anyagok adagolása is, amihez főleg léglazításos csatornákat alkalmaznak. A találmánnyal célunk a fentiekben említett nehézségek kiküszöbölése és olyan adagoló szerkezet létesítése, amely tapadó és koptató hatású anyagok adagolására egyaránt alkalmas, tehát az adagolandó anyágot nemcsak meneszti, ha-2 nem lazítja is és ezzel egyrészt a tapadásnak, másrészt a kopásnak útját állja. A találmánnyal megvalósítandó feladatot a tapadást okozó csigafelületek és cellás menesztő 5 elemek kiküszöbölésében, valamint a lazítás mechanikus megoldásában jelölhetjük meg. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fentiekben megjelölt komplex feladat egyszerűen megoldható, ha az anyag menesztéséhez nem fe- 10 lületet, cellát, vagy légáramot, hanem csavarvonallá degenerált huzalszerű elemet alkalmazunk. Ezzel ugyanis egyrészt megakadályozzuk, hogy az anyag a menesztő elemhez tapadjon, minthogy az utóbbi az anyagon mintegy átfúrja magát és 15 nem nyújt tapadásra alkalmas felületet. A menesztő elem és az anyag kölcsönös viszonylagos elmozdulása viszont biztosítja a szükséges lazítást. Másrészt a huzalszerű csavarvonal alakú elem forgása a dolog természeténél fogva szállí- 20 tó hatást is kifejt, mert az anyagban mindig van olyan rész, amelyre a mozgó elem a menesztés irányába mutató nyomást fejt ki. A találmány szerinti adagoló szerkezet tehát részben rokon az ismert szállító csigákkal, ame- 25 lyek lényegében szállító vályúból és ebben elrendezett járórészből állnak. A találmány szerinti adagoló szerkezetnek is van anyagvezető vályúja, valamint ebben anyagot menesztő járórésze, de a találmány szerint adagoló szerkezetet az is- 30 mert megoldásoktól az különbözteti meg, hogy 172334 1
