172314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrátszegény és szénhidrátdús lisztesáruk előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALALMANY 172314 Bejelentés napja: 1975. II. 21. (AA—804) Nemzetközi osztályozás : A 21 D 13/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. III. 28. Megjelent: 1979. V. 31. /V’ ‘A l * / j 1 íi i ú t ti Feltalálók : Dr. Kárpáti György vegyész, a műszaki tudományok kandidátusa, Budapest 16% Kettler Sándor élelmiszerip. technológus, Vác 42% Dr. Rigó János orvos, egyetemi docens, Vác 42% Tulajdonos: Aranykalász Termelőszövetkezet, Tabajd Eljárás szénhidrátszegény és szénhidrátdús lisztesáruk előállítására 1 A találmány tárgya eljárás búzaliszttel készített olyan diétás készítmények előállítására, melyek vagy szénhid­rátszegény és fehérjedús, vagy szénhidrátdús és fehérje­szegény termékek. Az egészséges, korszerű táplálkozáshoz megkívánt élelmiszerválaszték bővítéséhez, valamint a cukorbete­gek dietotherápiás ellátásának javításához jó minőségű, a biológiai tápanyagszükségletet biztosító szénhidrát­szegény élelmiszerekre van szükség. Az elhízott, illetve hízásra hajlamos személyek, vala­mint a cukorbetegek korszerű élelmezésénél a szénhid­rát és a zsír korlátozása mellett nagy fontossággal bír a fehérjeigény kielégítése. Azt a korábbi szemléletet, hogy a korszerű élelmezésnél a fehérjéket csökkenteni kell, új irányzat váltotta fel, mely szerint a korszerű élelme­zés általában nem nélkülözheti a fehérjékben gazdag élelmiszereket. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor biológiai okokból (pl. urémiás betegeknél) az élelmezés­nek szénhidrátdúsnak és fehérjeszegénynek kell lennie. Cukorbetegeknél károsodik a fehérjefelszívódás a be­tegséghez társuló enzimzavarok miatt. Fokozódik a fe­hérjék lebontása is. Ez a magyarázata a fokozott amino­­savürítésnek. Ezek a megfigyelések arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy a jó minőségű fehérjével dúsított élelmi­szerek előállítása nélkülözhetetlen a cukorbetegek kor­szerű dietoterápiájához. A szénhidrátok csökkentése táplálkozásunkban ugyancsak nélkülözhetetlen ténye­zője a korszerű élelmezésnek. E két elvnek kombinálá­sából várhatjuk azokat a kedvező eredményeket, ame­lyek mind a cukorbetegségben szenvedők, mind a kor-2 szerű táplálkozást megvalósítani kívánók számára elő­nyös. Ilyen szénhidrátszegény és fehérjedús sütőipari és fő­zött áruk előállítására irányuló eljárásokat ismertetnek az 1 442 021 és 1 442 037 lajstromszámú német sza­badalmi leírások. Ezeknek az eljárásoknak közös jel­lemzője, hogy a finom búzaliszthez por alakban előállí­tott búzafehérjét (glutint) vitális, illetve devitális formá­ban használnak fel a termék előállításához. Az eljárá­sokban szerepel, hogy a legcsekélyebb mennyiségű ke­ményítőt tartalmazó búzaproteinből egy hidralizált alapmasszát készítenek. Ebben az esetben is a kiindulási pont a keményítőgyár melléktermékeként kapott és le­szárított, porrá őrölt búza protein (glutin). Ezek az ismert eljárások mindamellett, hogy a termék árát nagy mértékben növelik, mégsem eredményeznek a normál tésztaáru jellegének megfelelő élvezeti értéket. Az említett eljárásokkal készített lisztes áruk érzékszervi tulajdonságait és táplálkozás biológiai értékét hátrányo­san befolyásolja mindazon anyagoknak a jelenléte, me­lyek magas hőfokon szárítódnak le, mint fehérjék. A búza fehérje vitális formában csak kis mennyiségben adagolható a liszthez, mint fehérjenövelő, mert a tészta rugalmasságát erősen befolyásolja és egy bizonyos érték­nél a tészta annyira rugalmas lesz, hogy fogyasztásra gumiszerű rugalmassága miatt alkalmatlanná válik. Ez a fehérje a legolcsóbbak közé tartozik, és a legkisebb mértékben tartalmaz esszenciális aminosavakat (ala­csony, 160 °C hőfokon szárítják), annak ellenére sem biztosít megfelelő élvezeti értéket a tészta jellegéhez. 5 10 15 20 25 30 172314 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom