172299. lajstromszámú szabadalom • Dúsítómedence
MAGYAR SZABADALMI 172299 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS 0 Bejelentés napja: 1973. I. 31. (SE—1663) Elsőbbsége: Szovjetunió: 1972. II. 2. (1741420) Nemzetközi osztályozás : B 03 B 7/00 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1974. I. 28. • v, . . ■ . TALÁLMÁNYI j bk • HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. 4 # *smí • ijjuu Feltalálók: Tulajdonos : Epov Mikhailovich Igor technikus, Bolvakin Petrovich Jury technikus, Rumyantsev Vasilievich Artur mérnök, Belov Ivanovich Nikolai mérnök, Novosibirsk, Szovjetunió Spetsialnoe Konstruktorskoe Bjuro Gornoobogatitelnogo Oborudovania, Novosibirsk, Szovjetunió Dúsítómedence 1 A találmány dúsítókemence bányaércek és egymással összekevert különböző fajsúlyú anyagok szétválasztására. A dúsítókemencék egy vagy több medencelappal és egy hajtóművel rendelkeznek, amely a 5 medencelapokat alternáló mozgásra készteti. Az egymással összekevert anyagoknak egy mozgólappal történő szétválasztása céljából szükséges, hogy az egyenlőtlen mozgást végezzen. Az egyenlőtlen mozgás pl. gyors előremoz- jo gásból, rövid idejű megállásból és lassú hátramozgásból állhat vagy fordítva, az előremozgás lehet lassú, majd a mozgásirány változás után gyors hátramozgás következhet. 15 Az ismert dúsítómedencéknél a medencelapok egyenlőtlen ide-oda mozgásának biztosítására bonyolult szerkezeti elemek szolgálnak. A medencelap egy tartón csúszhat, amely mereven van a tartókeretre vagy a betonalapra rögzítve. Az 20 ilyen dúsítómedencék hajtóművei ugyancsak mereven a tartókerethez vagy az alaphoz vannak rögzítve. Maguk a medencelapok ennél a megoldásnál a tartókerettel vagy az alappal csavarrugó révén vannak összekötve, míg a hajtóművel 25 vonórúd. révén. A hajtómű a medencelapot egyik irányban eltolja, míg az ellentétes irányú mozgást a rugó hozza létre, amennyiben az első mozgásfázis alatt összenyomódik. A menet végén a hajtómű a medencelapot hirtelen megállítja és a 30 2 rugó összenyomásával megtörténik a következő menet előkészítése. A medencelapnak a hirtelen megállításakor kiegyenlítetlen tömegerők lépnek fel, amelyek a dúsítómedencére, a tartólapra átadódnak, amelyek azután ezeket az erőket az épületre vagy az alapra továbbítják. Ismeretes olyan dúsítómedence, amelynél a hajtómű forgó, kiegyenlítetlen tömegből, azaz excentrikus súlyból, valamint egy rugalmas, pufferből áll. A forgó, excentrikus súly a medencelapot ide-oda mozgásra kényszeríti, míg a puffer a medencelapot előremenete végén rövid időre megállítja. Az ilyen dúsítómedencénél a lökések, melyek a medencelap megállításakor ébrednek, átadódnak az alapra és természetesen az épületre is. Az ilyen dúsítómedencénél szükséges lenne, hogy az elválasztás hatásossága érdekében a medencelapra az épületről semmiféle vibráció ne adódjék át. Ilyen vibráció keletkezhet pl. a rezonanciajelenség eredményeképpen, amely rezonanciajelenség az épületre és az alapra átadódó lökések révén jön létre. Ezért a dúsítómedence alapja és tartókerete megfelelően erős és masszív kell hogy legyen, hogy a keletkező rezonancia lengéseket kiküszöbölje. így tehát a tartókeret és az alap nemcsak a dúsítómedence statikai hordozására szolgál, hanem a vibráció megszüntetésére. Azok a lökések, 172299 1
