172260. lajstromszámú szabadalom • Nyomásra érzékeny átíró-anyag
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 172260 Nemzetközi osztályozás Bejelentés napja: 1976. II. 20. (KO—2771) B 41 M 5/12 B 41 M 5/00 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. I. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. Feltaláló: Tulajdonos: Cespon Manuel vegyészmérnök, Bécs, Ausztria Kores Holding Zug AG., Zug, Svájc Nyomásra érzékeny átíró-anyag 1 A találmány tárgya nyomásra érzékeny átíró-anyag, amelyet kémiai másolópapírnak is neveznek, és amely ismert módon színképző réteget és színátadó réteget tartalmaz. Nyomás hatására a színképző anyag egy része helyi színeződés fellépése mellett reagál a szín- 5 átadó anyaggal. Az ilyen típusú papírok általában mikrokapszulákba zárt szerves vegyületeket tartalmaznak, amelyeket színképzőnek neveznek, mivel a színátadó anyagokkal színreakciót eredményeznek. Ilyen színképző például a 10 kristályibolya-íakton, malachitzöld-lakton, benzol-leuko-metilénkék, rodamin-betalaktám vagy leuko-auramin. Színátadó anyagként jelenleg az alábbiakat alkalmazzák: attapulgit, zeolit, kaolin, fenol-gyanta alapú, valamint szabad fenol-csoportokkal rendelkező fenol-ve- 15 gyület és kötőanyagkombináció alapú anyagok. A kombinációhoz kötőanyagként például polivinil-, polivinilklorid-, polivinilacetát-vegyületek, e vegyületek kopolimerjei és adott esetben gyanták, például kolofónium és alkohol észter-származékai, valamint adott esetben fém- 20 -sztearátok és kovasav alkalmasak. Szokás szerint a színképző- és színátadó anyagokat külön réteg tartalmazza. Az ilyen papír állhat egy lapból, amely a színképző, valamint a színátadó anyagot adott esetben egy közbenső réteg beépítésével tartalmazza. Nyomás hatá- 25 sára a színképző egy része helyi színeződés fellépése mellett reagál a színátadó anyaggal. Ilyen típusú papírokat ismertetnek például a Chemical Abstracts, 78, 91077e szakirodalmi helyen vagy a 3 516 845 számú amerikai egyesült államokbeli leírásban. Az utóbbiban 30 2 ismertetett átíró-anyag színátadó rétege savas komponensként kaolint és egy fenolgyantát tartalmaz. A savas karakterű anyagok, például a kaolin hajlamosak azonban arra, hogy felületi aktivitásukat elveszítsék akkor, amikor levegőnek vannak kitéve. Ennek gátlására e réteghez fémsókat, például cinkkloridot adnak kis menynyiségben. Azt találtuk, hogy a kémiai másolópapírokhoz alkalmazott színátadó massza, illetve réteg minősége több szempontból javítható, ha a masszához egyetlen savas komponensként egy 50—66 atomsúlyú fém kloridját adjuk, adott esetben karbamiddal vagy tiokarbamiddal vagy valamelyikük egy vagy két fenilcsoporttal helyettesített származékával együtt. Azt találtuk továbbá, hogy savas komponensként az említett fémkloridokat használva sem a színátadó réteghez, sem a színképző réteghez nem szükséges oldószert adagolni, mert a színátadó réteg fém-kloridja oldószer távollétében is képes a színképző rétegben levő színezék-prekurzorral kémiai reakcióba lépni. Ez meglepő, hiszen eddig elengedhetetlennek tartották az oldószer használatát e reakció végrehajtásához. Az oldószer elhagyásának két döntő előnye van, éspedig a színezék-prekurzor hosszabb időn át stabil, mint oldott állapotban, továbbá oldószer jelenlétében nem kívánt elszíneződés következhet be, ha a színreakció egyik komponense véletlenszerűen és túl korán érintkezik a másik komponenssel, ez viszont oldószer távollétében nem áll fenn. Az oldószermentes közegben a fém-klorid (amely egy Lewis-sav) és a színképzö réteg színezék-prekurzorja (amely egy Lewis-bázis) 172260 1
