172235. lajstromszámú szabadalom • Alapkeret szitakeretekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172235 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY o Bejelentés napja: 1975. III. 12. (GA—1181) Nemzetközi osztályozás : B 07 B 1/00 B 07 B 1/38 Közzététel napja: 1978. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. Feltalálók : Tulaj donos : Kolostori József oki. gépészmérnök 45%, Budapest, Gabona Tröszt Kutatóintézete, Szauter Rudolf oki. gépészmérnök 35%, Budapest Pilisvörösvár, S. Tóth József oki. gépészmérnök 20%, Nyíregyháza Alapkeret szitakeretekhez 1 A találmány tárgya, alapkeret szitakeretekhez, valamint ilyen alapkeretet tartalmazó szita. Mint ismeretes, köröző mozgást végző síkszitá­val egy-egy keveréket több frakcióra bontanak szét. Ezt sok egymás alá helyezett négyszög ala­kú szitakerettel érik el. Az egymás alá helyezett szitakeretek szitaoszlopot alkotnak. Az ismert négyzetes szitakeret négy belső sar­kába négyzetes hasábocskákat, úgynevezett sa­rokdúcokat építenek. Az alapkeret oldalára hosszléceket szerelnek. A két hosszléc magassá­ga körülbelül 1/:i-a az alapkeret magasságának. E hosszlécekre helyezik a szitabevonaton áteső anyag (átesés) gyűjtésére és elvezetésére szolgá­ló, a hosszléc magasságával körülbelül meg­egyező magasságú gyűjtőkeretet, majd erre a szi­taszövettel bevont úgynevezett szitálókeretet, melynek magassága szintén körülbelül V3-a az alapkeret magasságának. A szitálókeret és a gyűjtőkeret egyik oldala az alapkeret falához, szemközti oldala pedig csak a sarokdúcig ér. így a szitálókeret és gyűj tőkeret vége és az alapke­ret fala között a bevonaton fennmaradt és azon túlmenő úgynevezett átmenet levezetésére ejtő­csatorna alakul ki, amely a szitálókeret szélessé­gével megegyező szélességű. Ha a következő szi­takeretet 180°-kal elforgatva helyezik a szóban forgó szitakeret alá, akkor az ej tócsa tornából közvetlenül a szitálókeretre szintén teljes széles­ségben folyik az átmenet. 2 Az átmenet haladási irányában nézve, a szitá­lókeret oldalfala és az alapkeretnek ezzel párhu­zamos fala között a jobb és a baloldalon is ejtő­csatornák adódnak. Ezek egyikébe, vagy mind- 5 kettőbe vezetik az átesést. Ha az átesést kell a következő szitakereten továbbszitálni, akkor a megelőző szitakeret alapkeretét a hosszlécekkel együtt 90°-kal el kell fordítani, az átmenetet ej­tőcsatornába kell vezetni, majd a szóban forgó 10 szitakeretet úgy kell elhelyezni, hogy az átesés ismét a szitálókeretre ömöljön. A vázolt úgynevezett „egyszerű” négyzetes szitakeretekből összeállított szitaoszlopban csak három ejtőcsatorna képződik, így csak egyetlen 15 keveréket lehet rávezetni és ezt csak három frakcióra lehet szétbontani. Malmokban azonban egy-egy őrleményt túlnyomórészt háromnál több frakcióra kell szétbontani. Több ejtőcsatornára van tehát szükség. E célból az egyszerű négyzetes 20 alapkeret köré újabb sarokdúcok közbeiktatásá­val újabb keretet kell vonni. így további négy külső ejtőcsatomát lehet nyerni. A három belső ejtőcsatornával tehát összesen hét ejtőcsatorna áll rendelkezésre, a szitaoszlopra vitt őrlemény 25 így már hét frakcióra bontható. E hét ejtőcsa­tornával bíró úgynevezett „klasszikus szitakeret” alapterületéből azonban már jelentős helyet fog­lal el a sarokdúcok alapterülete. Gyakran előfordul, hogy egy őrleményt hétnél 30 is több frakcióra kell bontani. Előfordul az is, 172235 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom