172131. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dobhajtású kötélzet erőállapotának változtatására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1975. IX. 23. (El—647) Közzététel napja: 1977. XII. 28. 172131 Nemzetközi osztályozás: B 66 D 1/39 B 66 D 1/50 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IV. 30. Feltalálók: Tulajdonos: Harangozó József oki. mérnök, Építőgépgyártó Vállalat, Lendvai István oki. gépészmérnök, Budapest Plichta Jenő oki. gépészmérnök, Szalmássy Tivadar oki. gépészmérnök, Budapest Berendezés dobhajtású kötélzet erőállapotának változtatására 1 A találmány berendezés dobhajtású kötélzet erőállapotának változtatására, főleg szállító- és emelőberendezések, például kötélpályák, felvo­nók, daruk stb. zárt rendszerű kötélzetének meg­feszítésére, vagy lazítására, amely berendezésnek a kötélzet tárolására, valamint föl- és lecsévélé­­sére alkalmas alkotóirányú centrális hajtóten­gely körül és annak segítségével motorikusán meghajtható körhengerpalást alakú kötéldobja van. Szállító- és emelőberendezések, így kötélpá­lyák, felvonók és daruk, például toronydaruk esetében azok általában zárt rendszerű kötélzet­tel, illetve ún. zárt kötélhajtással rendelkeznek. E megoldás lényege, hogy a kötélpálya szállító­egysége (kocsiszekrény, csille stb.), felvonó ese­tében a kas, daruk esetében pedig a darumacska egy végtelenített kötélzet tagját képezi, és annak bármilyen értelmű mozgatása a kötélzet egészé­nek mozgatásával történik. Ily módon, ameny­­nyiben a kötélzet dobhajtású — és ez az általá­nos —, úgy a szállítóegységet megelőző kötélág­nak valamely dobra való fölcsévélésével egyide­jűleg a kötélzet másik ága ugyanarról vagy eset­leg másik dobról lecsévélődik. Ezeknél az ún. zárt kötélhajtásoknál egyrészt a kötélzetnek a teher hatására történő maradó alakváltozásából, másrészt a berendezés esetle­ges gyártási vagy szerelési pontatlanságából ki­folyóan gyakran adódnak lazulások. Ezek meg-2 szüntetése érdekében a kötélzetet időnként utá­na kell feszíteni. A feszítést, illetve utánállítást az ismert meg­oldású szerkezetek esetében valamelyik kötélág 5 kitérésével szokták végrehajtani. Ez más szóval annyit jelent, hogy a szóban forgó kötélágat a terv szerinti „legrövidebb” útjánál hosszabb út megtételére késztetik. A kötélágat kitérítő szer­vek helyzetének változtatásával a kitérés nagy- 10 ságát és ezáltal az utánfeszítés mértékét is mó­dosítani lehet. Az ismert megoldású zárt kötélhajtások meg­feszítésének, illetve utánfeszítésének egy másik gyakran használt módja az, amikor a kötélzet ve- 15 zetésére, illetve terelésére szolgáló korongok vagy dobok tengelyei oly módon vannak ágyaz­va, hogy a tengelyvégek helyzete változtatható, és ezáltal a korongok, illetve dobok egymástól való eredeti távolságának — általában kismér- 20 tékű — megnövelésével a kötélzet nagyobb út megtételére késztethető, és ezáltal megfeszíthető. Daruk, különösen nagy magasságú és nagy gémkinyúlású toronydaruk esetében a fentiekben ismertetett utánállítás sokszor egyáltalán nem, 25 vagy csak nagyon bonyolult szerkezeti megoldás­sal valósítható meg, illetve a kötélzet megfeszí­tését csak nehezen megközelíthető helyeken le­het végrehajtani. Ennek az az oka, hogy a daru­macska mozgatása magán a gémen történik, és 30 általában ennek magasságában van a hajtómo­172131 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom