172046. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet cserélhető felépítményű gépjárművekhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976, II. 27. (ME-1956) Kiállítási elsőbbség: 1975. VIII. 29. (Mezőgazdasági-Élelmiszeripari Kiállítás) Közzététel napja: 1977. XII. 28. Megjelent: 1978. XII. 30. 172046 Nemzetközi osztályozás: B 60 Pl/64 Feltalálók: dr. Csatári Lajos agrármérnök, Kecskemét, László János technikus, László Jenő" gépészmérnök, Gér Balázs gépészmérnök, Végh György gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: MEZŐGÉP Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Kecskemét Kapcsolószerkezet cserélhető felépítményű gépjárművekhez 1 A találmány kapcsolószerkezetre vonatkozik, mellyel cserélhető felépítményű gépjárművek al- és felépítményét lehet egymáshoz egyszerűen és gyorsan rögzíteni. Ismeretesek olyan törekvések, ahol a szállítási hatékonyságot oly módon növelik, hogy a haszonjárművek rakfelületét ill. utasterét az alváztól a célállomáson leválasztják és a rakodási tevékenység alatt az alváz egyéb szállítás céljaira lesz felhasználva. 10 Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyetlen járóképes alváz kihasználhatóságának fokozása révén a szállítási tevékenység egésze egyszerűbbé válik és 15 így kevesebb műszaki ráfordítással valósítható meg. E törekvések műszaki vetülete olyan megoldásokban jelentkezik, ahol a felépítményeket az alváztól különböző mechanizmusok alkalmazásával választják le, illetve távolítják el. 20 Az 1 430 488 számú NSZK szabadalmi leírásból ismeretes például olyan kialakítás, ahol az alvázon sínszerű pálya van elrendezve, a kitámasztott felépítmény pedig egyik végén görgőkkel rendelkezik. 25 A felépítmény felvételekor az alváz hátramenetben a kitámasztott felépítmény alá gördül, a felépítményen levő görgők a síneken legördülve az említett felépítményt az alváz megfelelő helyére 30 vezérlik, majd a kitámasztások felhajtása és a felépítmény rögzítése után a rakomány szállításra kész állapotba kerül. Hátránya ennek a megoldásnak az, hogy hátramenetben igen nagy gépkocsivezetői gyakorlat szükséges ahhoz, hogy az alvázat úgy irányítsák a kitámasztott felépítmény alá, hogy a megfelelő kapcsolat létrejöhessen. Ezt a hátrányt igyekszik kiküszöbölni az a megoldás, amely a 2 003 495 számú NSZK leírásban található. Itt a kitámasztott felépítmények az alvázhoz történő illesztését oly módon oldják meg, hogy a felépítmény alsó részén vezetőhornyot alakítanak ki, mely végein tölcsérszerűen kiszélesedik. Ezt a tölcsészerűen kiszélesedő részt közelíti meg az alváz, végén elhelyezkedő tapogatószerveivel. Az említett tapogatószerv állását az ahhoz kapcsolódó rudazat által vezérelt mutatóműszer útján lehet a vezérlőfülkében érzékelni. E tárgyalt megoldás azzal a kétségtelen előnnyel rendelkezik, hogy a jármű vezetője a tapogatószerv útján állandóan tájékozódva az alváz és felépítmény egymáshoz képesti helyzetéről, hátránya azonban az, hogy a tapogatószerv és a mutatós műszer között elhelyezkedő rudazat útközben rázódik, kilazul és így ez állandó utánállítást és ellenőrzést, valamint a csuklózat tisztítását teszi szükségessé, mely tevékenység rendszerint közvetlenül az említett két főegység 172046
