171986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztreptokokkusz-anyagcseretermékek, különösen sztreptokináz, sztreptodornáz, sztreptolinizin 0 és hialuronátliáz kinyerésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975. IX. 24. Közzététel napja: 1977. XII. 28. Megjelent: 1978. XI. 30. (AE-452) 171986 Nemzetközi osztályozás: C 07 G 7/028, G12D 13/10 'I • Vt Feltalálók: dr. Gerlach Dieter vegyész, dr. Köhler Werner orvos, Jéna dr. Barwald Gerhard biológus, dr. Boyde Peter vegyész, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Arzneimittelwerk Dresden, Radebeul, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás sztreptokokkusz-anyagcseretermékek, különösen sztreptokináz, sztreptodornáz, sztreptolizin O és hialuronátliáz kinyerésére A találmány tárgya új eljárás nagytisztaságú sztre p t okokkusz-anyagcseretermékek, különösen sztreptokináz, sztreptodornáz, sztreptolizin 0 és hialuronátliáz kinyerésére. A Streptococcusok Gramm-pozitív, láncformában 5 növekvő gömbbaktériumok és fiziológiailag a tejsavbaktériumokhoz tartoznak. Folyékony táptalajban tenyésztve őket egy sor értékes sejtenkívüli anyagcsereterméket képeznek. Ezek közül az anyagcseretermékek közül a legismertebbek a sztreptolizin, 0, 10 hialuronátliáz, dezoxiribonukleáz (továbbiakban sztreptodornáz) és a sztreptokináz. Az alkalmazott törzstől, táptalajból és tenyésztési körülményektől (így a táptalaj pH-értékétől és glükóztartalmától, valamint a hőmérséklettől) függően ezeknek a fe- 15 hérjéknek különböző mennyisége képződik. Szerológiai vizsgálatoknál Streptococcusok okozta megbetegedések felismerésére a sztreptolizin O-t (úgynevezett antisztreptolizinreakció vagy a szakirodalomban rövidítve: ASR), a hialuronátliázt (úgyneve- 20 zett antihialuronidázreakció) és a sztreptodornázt (úgynevezett antisztreptodornázreakció) használják. Klinikai alkalmazásra a sztreptokinázt vagy a sztreptodornázt önmagában vagy pedig a két fehérje kombinációját használják. 25 Az eddig ismert elkülönítési, illetve tisztítási módszerek legtöbbször csak egyetlen sztreptokokkusz-fehérjére vonatkoznak. A fermentléből történő elkülönítéshez rendszerint nagyobb mennyiségű adalékanyagra van szükség kicsapószerként. 30 így például e célra etanolt, metanolt vagy ammónium-szulfátot használnak [I. Clin. Invest., 28, 163 (1949)]. Olyan adszorpciós anyagok, mint a Celite bevezetése is nagy felkészülést és bonyolult technikát tesz szükségessé, bár az utóbbi anyag alkalmazása esetében kétségkívül jelentős haladás észlelhető (lásd például: 1012 276 számú NSZK-beli közzétételi irat vagy 2 753 291 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás). Javasolták továbbá a sztreptokináz CM-cellulózos kicsapását, mely anyag alkalmazásával új elválasztási elv, éspedig a „kristályosodási góc"-ként funkcionáló ioncserélő alkalmazása jelenik meg (110 885 számú NDK-beli szabadalmi leírás). Célul tűztük ki a sztreptokokkusz-anyagcseretermékek elkülönítésére olyan eljárás kidolgozását, amellyel lehetővé válik a lehetőség szerinti legtöbb sztreptokokkusz-anyagcseretermék egyidejű elkülönítése a fermentléből olyan körülmények között, amelyek kizárják a fertőzés veszélyét. Ezen új eljárással szemben továbbá azt a követelményt támasztottuk, hogy az egyes sztreptokokkusz-anyagcsereterrhékek tisztítása egyszerűen elvégezhető legyen. Meglepő módon azt találtuk, hogy az elölt Streptococcus sejtek maguk betölthetik a kristályosodási gócok szerepét, illetve átvehetik a fentiekben említett ioncserélők ilyen szerepét. Ha a tenyésztés befejezése után a fermentlé pH-értékét tömény sósavval 3,5-re beállítjuk, majd a femwrtt-171986
