171968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elasztomerek formálására alkalmazott berendezésekben használt szigetelő lap előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. II. 22. (UI-225) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. IV. 19.1(P 22 19 055.2.) Közzététel napja: 1977. XI. 28. Megjelent: 1978. XI. 30. 171968 Nemzetközi osztályozás: B 29 C 3/00 Feltalálók: Pasch Lambert mérnök, Nütheim, Wagemann Heinz technikus, Aachen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Uniroyal AG. cég Aachen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás elasztomerek formálására alkalmazott berendezésekben használt szigetelő lap előállítására 1 A találmány tárgya eljárás elasztomerek formá­lására alkalmazott berendezésekben használt szige­telő lap előállítására, amely szigetelő lap használata révén a munkadarabokat gyakorlatilag anyagveszte­ség nélkül, gazdaságosan és a kívánt alakban lehet 5 gyártani. Az elasztomerekből, nagymolekulájú anyagkeve­rékekből levő munkadarabokat leggazdaságosabban több öntőüreggel kiképzett fröccsöntő szerszá­mokban, berendezésekben lehet gyártani. Az ilyen 10 berendezések általában fűtött öntő készülékből és ehhez nyomható befecskendező szerkezetből állnak. Ilyen berendezéseket ismertet például a UI—201 számú magyar szabadalmi leírás. Az ilyen típusú berendezéseknél az öntő készü- 15 léket és befecskendező szerkezetet a munkadarabok fröccsöntéséhez össze kell nyomni, a kész munka­darabok kiszedéséhez pedig szét kell húzni. Össze­nyomott állapotban gondoskodni kell arról, hogy a befecskendező szerkezetben levő elasztomer, nagy- 20 molekulájú anyagkeverék ne keményedjen meg. E megkeményedés megakadályozására szolgál az öntő készülék és befecskendező szerkezet közé helyezett szigetelő lap. Az ismert szigetelő lapok nem felelnek meg 25 valamennyi velük szemben támasztott követelmény­nek. Az ismert szigetelő lapok egyik hátrányos tulajdonsága, hogy hővezető képességük nem elég kicsi, ezért ezeket olyan vastagra kell készíteni, ami a szigetelő lapok hajlékonyságát, rugalmasságát 30 nagy mértékben lecsökkenti. Ha a szigetelő lap nem elég hajlékony és rugalmas, nem fekszik hozzá kellő mértékben a befecskendező szerkezet és öntő készülék felületeihez és a formálni kívánt elaszto­mer anyagkeverék e felületek és a szigetelő lap közé jut. Az ide került anyagkeverék a munkadara­bon sorját képez, a munkadarab alakját, méreteit megváltoztatja, az öntőüregekben esetleg nem ala­kul ki kellő nyomás. Az ismert szigetelő lapok egy részének hátrá­nyos tulajdonsága, hogy a berendezés üzemi hő­mérsékletén nem eléggé nagy nyomószilárdságú, de­formálódik, aránylag rövid üzemidő után használ­hatatlanná válik. Az ismert szigetelő lapok legnagyobb hibája, hogy az elasztomer anyagkeveréket a befecsken­dező szerkezetből öntő készülékbe vezető, szigetelő lapban levő nyílások nincsenek egy vonalban a szomszédos alkatrészekben levő, csatlakozó nyílá­sokkal, ezért az elasztomer anyagkeverék nem azo­nos időben, azonos ütemben és azonos nyomással jut be mindegyik öntőüregbe. Nem azonos a nyí­lásokban az átáramlással szemben fellépő súrlódási, áramlási ellenállás sem. Mindez rontja a gyártás egyenletességét, termelékenységét és minőségét. A találmány feladata olyan eljárás létrehozása, amely révén az acélnál lényegesen kisebb hővezető képességű, üzemi hőmérsékleten is nagy nyomó­szilárdságú, hajlékony, rugalmas szigetelő lap állít­ható elő, melynek felületi alakja pontosan követi 171968

Next

/
Oldalképek
Tartalom