171876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénen szubsztituált karbaminsavészterek vagy karbaminsavamidok előállítására

MAGYAR SZABADALMI 171876 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ,4 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY é %1 Nemzetközi osztályozás: |Ö| Bejelentés napja: 1976. I. 20. (EA—155) C 07 C 125/00 C 07 C 103/00 ^W% Közzététel napja: 1977. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI fflVATAL Megjelent: 1978. XI. 30. Feltalálók: Dr. WEISZ Imre oki. vegyész, 15%, Budapest, DUDÁS József oki, vegyész, 4%, Miskolc, GRIBOVSZKI Pál vegyészmérnök, 4%, Miskolc, Dr. GREGA Józsefné oki. vegyész, 8%, Miskolc, HAVELKA Ferenc vegyészmérnök, 11%, Budapest, KEREKES Ferenc vegyészmérnök, 11%, Miskolc, MAROSVÖLGYI Sándor oki. vegyész, 5%. Miskolc, Dr. PINTÉR Zoltán vegyészmérnök, 4%, Miskolc, SZILAGYI Gyula oki. vegyész, 5%, Miskolc, Dr. SZITA István vegyészmérnök, 11%, Miskolc, TÓTH András oki. vegyész, 11%, Sajóbábony, TÓTH Sándor oki. vegyész, 11%, Budapest. Tulajdonos: Észak-magyarországi Vegyiművek, Sajóbábony Eljárás nitrogénen szubsztituált karbaminsavészterek vagy karbaminsavamidok előállítására A találmány eljárás az I. általános képletű vegyületek előállítására, amely képletben a szubsztituensek jelentése a következő lehet: Rí: 1—16 szénatomos alkil-, halogénalkil-, alkoxi gyök, aril-, halogénaril-, ariloxi és aralkil 5 gyök, de lehet heterociklusos gyök is; R2 és R3 lehet egyező, vagy eltérő és jelenthet hidrogén atomot, 1—16 szénatomos alkil gyököt, cikloalkil-, fenil-, halogénfenil-, aíkilfenil gyököt, 10 R2 és R3 együttesen jelenthet polimetilén vagy alkoxialkil gyököt, amely a nitrogén atommal gyűrűt zár be. Az = N — CO — kötési rendszert tartalmazó karbaminsav észterek, illetve karbonsavamidok 15 előállítására a preparatív szerves kémiában legáltalánosabban elterjedt módszer a primer vagy szekunder aminők nitrogénatomjának nukleofil szubsztitúciós reakciója, acilezése savhaloidokkal vagy savanhidridekkel [Fodor G.: Szerves Ké- 20 mia. 643—648. 0. (I960)]. Az acilezés körülményeiben térnek el egymástól a különböző szerzők által ismertetett módszerek, így ismertetik az acilezést vizes lúg, vagy alkilkarbonát vizes oldata jelenlétében, a Schotten- 25 Baumann acilezés [Houben-Weil: Meth, der Org. Chem. 8. (1952)]. Ugyancsak elterjedt metodika a primer vagy szekunder aminők nem vizes rendszerben történő acilezése valamilyen savmegkötőszer jelenlétében (pl. valamilyen tercier amin). 30 A fent említett, általában elterjedt módszerektől eltérően az egyszeresen, vagy kétszeresen szubsztituált savamidok előállíthatók a primer vagy szekunder aminők karbonsavval történő acilezésével valamilyen szervetlen savklorid: foszfortriklorid, foszforoxiklorid, tionilklorid stb. jelenlétében (159 044 számú, 164 482 számú magyar szabadalmi leírás, valamint a 3 758 579 sz. USA szabadalmi leírás). Ismeretes a szakirodalomból olyan eljárás is, amelynél helyettesített triamino-foszfineket és karbonsavakat reagáltatnak egymással [Houben-Weil: Meth. der Org. Chem. 8 (I960)]. Továbbá ismeretes olyan eljárás is, amelynél a diszubsztituált savamaidot N,N-diszubsztituált karbamoilklorid és karbonsav reagáltatásával állítják elő (165 326 számú magyar szabadalmi leírás). A szakirodalomból ismert fenti eljárások közös hátránya, hogy a savkloridokkal történő acilezés során a melléktermékként keletkező sósavat valamilyen savmegkötőszerrel kötik le, amelyek egyrészt rontják a reaktorkihasználást, másrészt technikai nehézségeket okoz a sósavas sók elválasztása a reakcióelegytől. Túlmenően ezen a tercier amin savmegkötőszerek alkalmazása esetén a sósavas só regenerálása többletműveletet okoz, s az eljárás gazdaságosságát jelentékenyen rontja. Amennyiben nem valamilyen — a reakcióra nézve indifferens — amint alkalmaznak a sósav 171876 1