171871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-hidroxi-kinoxalin előállítsára

TVTAßYAR SZABADALMI 171871 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS # SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY # Bejelentés napja: 1975. IX. 8. (Cl—1602) Nemzetközi osztályozás: C 07 D 237/26 ^jHT Közzététel napja: 1977. X. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. XI. 30. Feltalálók: HIDASI György vegyészmérnök, 40%, IMREI Lajos technikus, 40%, CSERMELY György vegyészmérnök 20%, Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás 2-hidroxi-kinoxalin előállítására Az inszekticidként alkalmazott növényvédő­szerek között az utóbbi időben egyre nagyobb je­lentőségre tesz szert az 0-(2-kinoxalil)-0,0-dietil­-thiofoszfonát (Ekalux). A gazdaságos előállításához elengedhetetlenül szükséges a 2-hidroxi-kinoxalinnak mint leg­fontosabb közbenső terméknek a jó hozamú, nagyipari előállítása. Annak ellenére, hogy a 2-hidroxi-kinoxalin igen fontos vegyipari termék, az iparilag hasz­nosítható előállítására igen kevés irodalmi uta­lást találhatunk. Az előállítására a leghaladottabb eljárást a 152 705 sz. magyar szabadalom írja le, mely 2--hidroxi-3,4-dihidro-kinoxalinból indul ki és ezt alkalikus közegben vegyértékváltozásra képes fé­mek ionjainak jelenlétében oxidálják. A kiindu­lási vegyületként használt 2-hidroxi-3,4-dihidro­-kinoxalin előállításánál utal a szabadalom J. Chem. Soc. 123/2 2402 (1923) irodalmi referátum­ra, ahol a monoklórecetsav és 0-feniléndiamin reakciójából állítják elő a 2-hidroxi-3,4-dihidro­-kinoxalint. Egyes irodalmi utalások a 2-hidroxi-kinoxalin előállítását glioxilsavészterből és 0-feniléndia­minból írják le. A J. Chem. Soc. 2945 624. olda­lán A. H. Gowenlock és társai leírják, hogy ha glioxilsav-etilésztert 0-feniléndiaminnal alkoho­los közegben reagáltatnak, akkor a reakcióelegy felmelegedése közben igen élénk reakció játszó­dik le, melyet refluxálással tesznek teljessé. A kapott terméket, mely melléktermékkel szeny­nyezett, csak szublimálással tudták megtisztítani és így 57%-os termeléssel kapták a tiszta, 271 C° 5 olvadáspontú, megfelelő mikroanalitikai ered­ményt adó terméket. A rossz termelés oka az, hogy a megadott kö­rülmények között a két bifunkciós vegyület láncpolimereket alkot, és így a gyűrűzárási reak-10 ció háttérbe szorul. Azt találtuk, hogy növényvédőszer közbenső­termékként felhasználható 2-hidroxi-kinoxalint gazdaságosan és jó termeléssel állíthatunk elő, ha 0-feniléndiaminból és glioxilsavból +5 C° alatti 15 hőmérsékleten N-karboximetilén-2-amino-anilint állítunk elő, majd ezt a reakcióelegyben kipre­parálás nélkül 50 C° fölé melegítve, majd lehűt­ve a végterméket elkülönítjük. Az N-karboximetilén-2-amino-anilin az iroda-20 lomban le nem írt új termék, melyből a 2-hid­roxi-kinoxalin, megfelelő körülmények biztosítá­sa mellett kiváló termeléssel állítható elő. Az o-feniléndiamin és a glioxilsav bifunkciós vegyületek és így csak akkor kaphatunk jó ter-25 meléssel 2-hidroxi-kinoxalint és kerülhetjük el a láncpolimerek keletkezését, ha a reakciót tuda­tosan irányítjuk. Az irodalomban található leírá­sokkal ellentétben azt találtuk, hogy + 5 C° alat­ti hőmérsékleten csak az aldehid csoport reagál 30 és N-karboximetilén-2-amino-anilin keletkezik, 171871 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom