171860. lajstromszámú szabadalom • Mentőejtőernyő
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. IX. 27. (BE—1147) Elsőbbsége: Német Demokratikus Köztársaság 1971. XII. 10. (WP B 64 d/159 577) Közzététel napja: 1973. III. 28. Megjelent: 1978. XI. 30. 171860 Nemzetközi osztályozás: B 64 D 17/62 B 64 D 25/14 Feltalálók: WAGNER Günter mérnök, Zittau, HENTSCHEL Helmut fizikus, Zittau, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Bekleidungswerke Seifhennersdorf, Német Demokratikus Köztársaság Mentőejtőernyő A találmány tárgya védőburok (Packschlauch) vagy késleltetőzsák (Verzögerrungssack), illetve segédejtőernyő vagy szakadózsineg nélkül csomagolt ejtőernyő, amelynél a védőzsák kinyílása után az ernyő rendkívül megbízhatóan bomlik ki, amelynél tehát az ugró az ejtőernyő nyitásának pillanatában tetszőleges helyzetet vehet fel a levegőben, ami kiváltképpen mentőejtőernyőként való alkalmazás esetén igen fontos. Ismeretes, hogy a nem védőburokba vagy késleltetőzsákba csomagolt ejtőernyőknél az ernyő kibomlásakor rendellenességek léphetnek fel. Ilyenek például az ernyő sérülését okozó „cipóképződések" („Brötchenbildungen"), amelyek az ejtőernyő további működését lehetetlenné teszik. Vonatkozik ez kiváltképpen a műszálas anyagokból készült ejtőernyőkre, amelyek a legtöbb esetben csak kisebb mechanikai és termikus igénygevételt viselnek el, mint a természetes szálakból készült anyagok. Ilyen rendellenességek fellépése lehetséges abban az esetben is, ha a védőzsák nyitásának pillanatában az ugró helyzete eltér az úgynevezett normál helyzettől, különösen akkor, ha az ejtőernyős oldalra fordul vagy fejjel lefelé kerül. Védőburok vagy késleltetőzsák nélkül alkalmazott ejtőernyők nagy megbízhatósággal történő nyitására több módszert javasoltak. A vizsgált módszereknél az ernyő bázisfelületét mindaddig védőzsákban tartják, amíg a segédejtőernyő a légáramlás hatására ki nem bontja a csúcsfelületet. A bázisfelület védőzsákban való tartása az 563 030 lajstromszámú angol szabadalom szerint két billenőlap segítségével történik, 5 amelyek a védőzsák alján, egymással szemben levő oldalakon vannak rögzítve, és a becsomagolt ernyő első rétegét részben lefedik. A 931 870 lajstromszámú német szövetségi köztársaságbeli szabadalom szerint a rögzítés kényszerszakadási 10 hellyel ellátott szalagokkal történik. Ezek a módszerek, bár ugróejtőernyők esetében igen előnyösek, mentőejtőernyők esetében két döntő hiányosságot mutatnak. Mentőejtőernyőknél egyrészt azzal is számolni 15 kell, hogy használatuk közben az ugrónak a levegőben felvett helyzete ellenőrizhetetlen. Így a védőzsák nyitása után szabad áramlásnak kitett összehajtogatott ejtőernyőcsomagot az áramlás olyan irányból is érheti, hogy a bázisfelületnek 20 a védőzsákban való tartása az említett módszerekkel nem biztosítható. Ez a helyzet például akkor, ha az ugró oldalra fordul, amikor ráadásul a kinyílási rendellenességek fellépésének valószínűsége is rendkívül nagy. 25 Másrészt az említett módszereknél a tetőrésznek a nyitott védőzsákból való kiemeléséhez segédejtőernyőt használnak. Ez igen nagy hátrányt jelent, ha a mentőejtőernyőt olyan ugró használja, akinek tulajdonképpeni ugróejtőernyője sé-30 rülést szenvedett, és például nem teljesen kinyílt 171860 1
