171747. lajstromszámú szabadalom • Égésgátló-lángmentesítő kompozíciók elsősorban cellulózalapú anyagok tűzvédelmére és tüzek oltására
MAGYAR SZABADALMI 171747 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS |Ä; Nemzetközi osztályozás: HBP Bejelentés napja: 1975. X. 13. (FA—979) C 09 K 3/28 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. X. 28. Megjelent: 1978. IX. 30. Ä nUiHttn »e|X í m Umtut | Frankow Teréz vegyészmérnök, Rosner László vegyésztechnikus, Somogyi Dezső vegyészmérnök, Szabó Ferenc vegyészmérnök, Budapest Egésgátló-lángmentesítő kompozíciók elsősorban cellulóz-alapú anyagok tűzvédelmére és tüzek oltására i A találmány egésgátló-lángmentesítő kompozíciókra vonatkozik. A találmány szerinti kompozíciók éghető anyagok — elsősorban cellulóz-származékok — lángmentesítésére, önkioltóvá tételére, öngyulladásának megelőzésére, égésének moderálására, továbbá égő tűz 5 eloltására alkalmasak. A technika állását pontos és tételes irodalmi utalásokkal mutatjuk be, melyek kapcsán összehasonlíthatóvá válik az irodalomból megismerhető megoldások lényege ami találmányunkkal. 10 Lángálló kezelőszerként azok a kemikáliák jöhetnek szóba, amelyek jelenlétében, illetve hatására égéskor csökken az éghető gáz és kátrányszerű termékek képződése, nő a nem illékony komponensek mennyisége, olyan kémiai kötések keletkeznek, melyek termikus felbontása 15 nagyobb energiát igényel, mint a kezeletlen terméké, égéskor az égésgátló anyagból az égésre gátló hatással levő gázok keletkeznek, az éghető anyag felületén üvegszerű, vagy más réteg képződik, s azt elzárja a levegővel való érintkezéstől. (Jakobson J: Lángálló kikészítések 20 cellulóz szövetekre, L Industrie Textile 1972. ápr. 1011.) Elégési folyamat két részre bomlik: gyulladásra és az égés folyamatára. A cellulóz tartalmú szálak bomlási-égési folyamata során a cellulóz dehidratálódik, majd bomlik enol-keton 25 láncok képződésével, ami a továbbiakban szénmonoxid, széndioxid, metán, és kátrányszerű termékeket, végül széndioxidot és vizet eredményez. A lángálló kikészítés általános szabályaként a szövetben levő anyagok feladata az, hogy késleltessék, tom- 30 pítsák az égési folyamatot, a reakcióhőket az endoterm tartományba tolják el, végül megszüntessék az égést. Cellulóz anyagok passzíváié kezelésére majdnem mindig foszforvegyületeket használnak a felület „inaktiválására". Az inaktiválás magyarázata: a foszforvegyületek pirolízise folytán a cellulózláncokkal cellulózfoszfátok képződnek. A foszfát és cellulóz közötti hidrogénkötés csökkenti a cellulózlánc aktivitását. így a pirolízis során kevesebb éghető gáz és több cellulóz-szén képződik (Jakobson J: Lángálló kikészítések cellulóz szövetekre, L Industrie Textile 1972. ápr. 1011.). Az éghetetlen gázokat fejlesztő és/vagy légelzáró réteget kialakító anyagok és kompozíciók két főcsoportra, nevezetesen a szervetlen és a szerves eredetű anyagok és kompozíciók csoportjára oszthatók. A szervetlen eredetű egésgátló-lángmentesítő anyagok közül a diammónium-hidrogénfoszfátot, az ammóniumszulfátot, az alkálifém-szilikátokat, a nátrium-hidrogénkarbonátot, a szulfitszennylúg-alapú szereket, továbbá a természetes eredetű szilikát-ásványokat és a megfelelő szintetikus szilikátokat már eddig is kiterjedten alkalmazták. A felsorolt anyagok lángmentesítő-égésgátló sajátságait a Műszaki Lexikon részletesen ismerteti. (Műszaki Lexikon 1972. 2. k. 806., Römpp 1960. 2. k. 492—494. old.) Vízoldható szervetlen sók: nátriumsók: karbonát, hidrogénkarbonát, szilikát, foszfát, Wolframát (Ullmann: Encyklopädie der technischen Chemie 1966. 17. 171747 1
