171602. lajstromszámú szabadalom • Felszíni levegőztető rotor

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 171602 Bejelentés napja: 1972. XI. 17. Svájci elsőbbsége: 1971. XI. 22.(17042/71) Közzététel napja: 1977. IX. 28. Megjelent: 1978. IX. 30. (KA-1362) Nemzetközi osztályozás: C02C 1/10 V **r, , t i' i 61. i Kaelin Joseph Richard igazgató, Buochs, Svájc Felszíni levegőztető rotor 1 A találmány felszíni levegőztető rotorra vonatkozik, oxigénnek, vagy oxigénkeveréknek valamely folyadékba, főként tisztítandó szennyvízbe történő bevitelére. Lapátkoszorúval rendelkező felszíni rotorok már 5 ismeretesek. Ezeknek az a hátrányuk, hogy nagyságuk és súlyuk az oxigénbeviteli teljesítmény fokozódásával nagymértékben növekszik. Az ilyen típusú ismert szerkezetek hátránya továbbá, hogy adott fordulatszám mellett különböző 10 oxigénbeviteli teljesítményekhez különböző lapátkoszorú-tartórészeket igényelnek, ami viszont igen körülményes és nagy ráfordítást feltételez. A találmány célja, hogy olyan felszíni levegőztető rotort szolgáltasson, amely az előbbiekben leírt 15 hátrányokkal már nem rendelkezik, azaz amelyeknél a rotor nagysága és súlya az oxigénbeviteli teljesítmény fokozódása esetén nem növekszik nagymértékben, és ugyanaz a lapátkoszorú-tartórész alkalmazható legyen különféle teljesítőképességű levegőztető 20 rotorokhoz. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan levegőztető rotor segítségével oldottuk meg, amelyre az jellemző, hogy legalább két, egymáshoz képest koncentrikusan és radiális irányban egymás meUett 25 elrendezett lapátkoszorúval rendelkezik, és két-két szomszédos lapátkoszorú között válaszfal helyezkedik el. Ezáltal arra is lehetőség van, hogy ugyanazon a lapátkoszorú-tartórészen két, vagy több lapátkoszorút egymáshoz viszonyítva koncentrikusan helyezzünk el. 30 Számos alkalmazási célból igen előnyös a találmány szerinti felszíni levegőztető rotornak az a kiviteli alakja, amelynek lényege, hogy a forgástengely függőleges helyzete esetén a legbelső lapátkoszorú több, függőleges síkban hajlított szállítócsatornát képez oly módon, hogy az alulról a szállítócsatornákba belépő folyadék ezekben a csatornákban mintegy 90°-kai el van térítve, és a rotor kerülete mentén közelítőleg vízszintes arányban történő kilépésre van kényszerítve. Célszerű továbbá, ha az egyenes lapátok között kialakított szállítócsatornák legalább egy része összekötőcsatornák útján a rotor felső oldalával van összekötve annak érdekében, hogy a szállítócsatornákon átáramló folyadék szívóhatása révén az összekötőcsatornáknak a szállító csatornákban elhelyezkedő betorkollásánál vákuum lépjen fel, miáltal oxigén, vagy oxigénkeverék beszívása következik be, amely a szállítócsatornákon átáramló folyadékkal van keverve. A lehető legegyszerűbb szerkezet elérése érdekében előnyös, ha a lapátkoszorúk legalább egy részéből a radiális irányban nézve belül és kívül levő szállítócsatorna-határolófalak legalább közelítőleg csonkakúp alakú felülettel rendelkező síkokban fekszenek. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány példakénti kiviteli alakját mutatják. A rajzokon: 171602