171531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cementált alkatrészek edzésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 171531 JKÉÉL Nemzetközi osztályozás: iBf Bejelentés napja: 1974. VII. 04. (VA-1438) C 21 D 9/00 ^^ Közzététel napja: 1977. VI. 28. yjvj0lí LU.':SJ( fó^iyV ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. IX. 30. Feltalálók: dr. Fuchs Erik oki. kohómérnök 22,5%, dr. Gergely Márton oki. gépészmérnök 22,5%, dr. Pocsaji László oki. fizikus 10,0%, dr. Kisfaludy Antal oki. kohómérnök 22,5%, dr. Czinege Imre oki. gépészmérnök 22,5%, Budapest Tulajdonos: Vasipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás cementált alkatrészek edzésére 1 A találmány tárgya egy eljárás cementált alkatrészek edzésére. A gépalkatrészek egy jelentős részét világszerte betétből edzett kivitelben készítik. A munkadarabokat - fogaskerekeket, bordás tengelyeket stb. - kis 5 karbontartalmú, szívós, ún. betétből edzhető acélfajtából munkálják ki (vö. az MSZ 61-68, MSZ 68-66, MSZ 2644-66 illetve MSZ 2664-66 sz. magyar szabványokkal). Az alkatrészt ezután karbont leadó közegben, 860-950 C° körüli, nagy hőmérsékleten 10 tartósan izzítják, hogy a működő felületek, legfeljebb 1 -2 mm vastagságban, karbonnal ötvöződjenek. A karbonnal ötvözött, „cementált" réteg anyaga ezáltal lényegében szerszámacéllá válik. Az alkatrészeket cementálás után úgy kell hőké- 15 zelni, hogy a belső, ún. magrészek minél szívósabbak, dinamikus igénybevétellel szemben is minél ellenállóbbak legyenek, a működő felületeknek (a fogaskerekek fogainak, tengelyek csapjainak) ugyanakkor minél keményebbnek, kopásállóbbnak kell 20 lenniök. Könnyű belátni, hogy ezt a célt csak kompromisszummal lehet megközelíteni. Az évtizedek során kialakult megoldásokat a hőkezelés szakirodalma részletesen és egybehangzóan tárgyalja (pl. Szombatfalvy: Hőkezelés. II. kiadás, 25 Műszaki Könyvkiadó, Budapest I960.). Négyféle módszer ismeretes, amelyeket az idézett könyv alapján, az Lábra (Fig. 1.) segítségével foglalunk össze. Az ábrán Tcem, jelenti a cementálás hőmérséklettartományát, A3m a mag, A3k a kéreg anyagának 30 gamma-alfa átalakulási hőmérsékletét, T a hőmérséklet ést az idő. Az „1" esetben az alkatrészeket közvetlenül a cementálás hőmérsékletéről eddzük. Ez a legolcsóbb és leggyorsabb eljárás, de az így edzett acél kérge és magja durva szerkezetű. A „2" esetben, bonyolultabb alakú munkadarabokat a cementálás befejeztével szabadon hagyhatunk hűlni. Utána ismét felmelegítjük a darabokat, s a kéreg karbontartalmának megfelelő edzési hőmérsékletről edzünk. A kéreg ezáltal megfelelő szerkezetűvé válik, de a mag durva szemcsézetű marad. A „3" változat alkalmazásakor a cementálás hőmérsékletéről lassan hűtünk, majd pl. 680C°-on kilágyítjuk az anyagot. A kéreg karbontartalmának megfelelő, kis hőmérsékletről edzünk. A kéreg megfelelő tulajdonságú, de a mag kis szilárdságú, lágy marad. A „4" esetben végül az erősen igénybevett munkadarabokat cementálás után lassan hagyjuk lehűlni, majd a mag karbontartalmának megfelelő, nagy hőmérsékletről edzünk. Ezután 650—680 C°-os lágyítás következik, s végül a kéreg karbontartalmának megfelelő, kisebb hőmérsékletről újból edzünk (kettős edzés). így mind a mag, mind a kéreg anyaga viszonylag kedvező szövetszerkezetűvé lesz. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a végső edzést követően a. betétből edzett darabokat mindig megeresztik, többnyire kis hőmérsékleten. Mindegyik ismert módszernek van előny és hátránya. Kétségtelenül a kettős edzés biztosítja 171531
