171457. lajstromszámú szabadalom • Tetőfedő elem, főleg tetőcserép

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. III. 30. (II-139) Közzététel napja: 1977. VII. 28. Megjelent: 1978. VIII. 31. 171457 Nemzetközi osztályozás: E04D 1/24, 3/361 Feltalálók: Seidl Ambrus oki. építészmérnök 30%, Sárdi Gábor oki. mérnök 30%, dr. Varga Lajosné oki. építészmérnök 20%, Eördögh Éva oki. építészmérnök 20%, Budapest Tulajdonos: Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Budapest Tetőfedő elem, főleg tetőcserép 1 A találmány tetőfedő elem, főleg tetőcserép, amelynek egymás melletti és egymás fölötti sorai összefüggő héjalást alkotnak, az összefüggő héjalást, pl. a tető esésvonalának irányát követő szaruza­tokat és a szaruzatokat áthidaló szelemenjellegű 5 tetőléceket tartalmazó tartórendszer hordja, az egyes tetőfedő elemek a héjalás hordó tartórend­szerhez való kapcsolódást, valamint adott esetben az egyes tetőhéj aló elemek egymáshoz való csatla­kozását és/vagy a csapadékvíz terelését szolgáló 10 részekkel rendelkeznek, az összefüggő héjaláson belül pedig az egymás fölötti sorok tetőhéjaló elemei és adott esetben az egymás melletti sorok tetőfedő elemei egymáson való átfedéssel vannak elhelyezve. 15 Tetőterek lefedéséhez legtöbbször égetett cserép­ből vagy azbesztcementből készült kisméretű tető­héjaló elemeket használnak. Ez a kiselemes héjaló elemekkel történő tetőtér befedés régóta ismeretes, és sajátossága, hogy az elemek alsó éleik mentén 20 átfednek az alattuk elhelyezkedő elemsor fölső részén. Ez megakadályozza, hogy a csapadék a lefedett tetőtérbe befolyjék. Ugyanezt a célt szol­gálja az egymás alatti elemsorok „kötésben" való elhelyezése is, ami annyit jelent, hogy az oldalélek 25 közötti fugák a szomszédos elemsorokban nem egymás alá esnek, hanem eltoltan helyezkednek el. Átfedést lehet és szokás kialakítani azonban nem csupán a tetőhéjaló elemeknek az ereszvonal­lal párhuzamos éleik, hanem az esésvonal irányába 30 eső oldaléleik mentén is. Ez az átfedés ugyancsak a csapadéknak a lefedett tetőtértől való távoltar­tására szolgál. Az ilyen tetőcserepeket oldalhornyos tetőhéjaló elemeknek nevezik. Az oldalhornyos elemek alkalmazása esetén nehézséget okoz az, hogy az uralkodó szélirányok és/vagy a csapóeső uralkodó irányának megfelelően az oldalhornyos elemeket elvileg úgy kellene kiala­kítási, hogy mindkét irányú —tehát ún. ,jobbos" és ún. „balos" - átfedésre egyaránt lehetőség nyíljék. Ezt azonban az eddig ismert héjaló elemekkel nem lehet megoldani, mivel általában csak egyféle kialakítású oldalhornyos elemet állí­tanak elő. A tetszőleges irányú átfedési lehetőség biztosí­tására az ismert oldalhornyos cserepeket kétféle kivitelben kellene előállítani. Ez azonban egyrészt megdrágítaná a gyártást, fokozott gondosságot kívánna a tárolásban és szállításban, ugyanakkor lehetőséget adna arra is, hogy akár minden tető­síkon az elemeket a kedvezőtlenebb beépítési pozícióba helyezzék el. Az ismert és hagyományos kiselemes tetőfedé­seknél a csapadékvíz elvezetésére az eresz vonalá­ban közel vízszintes, illetve lós esésű ereszcsatornát szokás elhelyezni a csapadékvíz elvezetése érde­kében. Ezek az általában vékonyfalu csatornák igen érzékenyek a hóteher hatására, mivel a lecsúszó hó lehajlítja, eltörheti vagy egyszerűen csak eltömi, és ezáltal nem tud a csatorna feladatának megfelelni. 171457

Next

/
Oldalképek
Tartalom